Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. június 3. szerda - 134. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:

3326 és ez egy több évtizedes munka. Ebben neki igaza van. Az én állításom az, és ezt a törvényjavaslat 1.

§-a is visszaigazolja, tehát ha odáig eljutunk, akkor szerintem ezt az ellentmondást fel tudjuk oldani,

az én állításom az, hogy ilyen területekről és olyan területekről is van szó. Az ilyen területek, tehát

ahol rekultivációra van szükség a szennyezés miatt, közép- és hosszú távú rozsdaövezeti

akcióterületek. Amelyeknél ilyen probléma nem áll fenn, azok azonnali rozsdaövezeti akcióterületek.

A gond, az egyet nem értés, az egymás mellett elbeszélés még abból adódhat, hogy Csárdi képviselő

úr és az ezzel kapcsolatban felszólaló ellenzéki hozzászólók nem a törvényi definícióból indultak ki,

amikor rozsdaövezetről beszéltek, hanem a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint kötötték az

ipari tevékenységhez ezeket a területeket. Ez a probléma valós, tehát elfogadom, hogy ez egy olyan gond, amely az egymással való

beszélgetést megnehezíti, ugyanis ezeket a kifejezéseket, jogintézményeket, ezeket a definíciókat,

hogy rozsdaövezet, illetve barnamező, eddig a jogrendszer nem tartalmazta. Tehát most először

olvassuk, hogy mit jelent az, hogy rozsdaövezeti akcióterület egy jogszabályban. (2.00) Tehát a szavak hétköznapi, általánosan elfogadott jelentése és a törvényi definíció között az a

szerencsés helyzet, ha átfedés van. Szerintem itt van átfedés, de nem száz százalékban fedi egymást,

ugyanis, ha megnézik a képviselő urak az 1. §-t, hogy mi az, hogy rozsdaövezeti akcióterület, azt

mondja, hogy a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt közlekedési,

közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható lakó-, más

rendeltetés kialakítására alkalmas, jellemzően barnamezős területet is magában foglaló terület,

függetlenül attól, hogy a lehatárolása megtörtént-e. Tehát ebből az következik, hogy lehet ilyen

terület és lehet olyan terület is. Az olyan területen, ahol komoly mentesítési feladat van, az egy teljes más dolog, egyetértek a

kritikákkal, arra ez a konstrukció nem alkalmas, arra külön kormányzati program és támogatás

szükséges, de ezt nem kell törvénybe foglalni, mert egyébként az erre vonatkozó jogszabályi

garanciák mindenki számára ismertek, most is hatályosak, rendelkezésre állnak, tehát nincs változás,

tehát nincs mit szabályozni egy új törvényben. Az olyan területeknél, ahol ilyen problémák nem

merülnek fel, ott viszont kifejezetten tudunk egy befektetőbarát környezetet teremteni egyrészt az

áfacsökkentéssel, másrészt az önkormányzatok szabályozási lehetőségének fenntartása mellett a

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó, törvényben lévő

gyorsító pálya alkalmazásával. Tehát egy utolsó félreértést szeretnék még eloszlatni. Itt pont nem áll fenn az a helyzet, ami a

korábbi vitáinkban fennállt, mondjuk, a budai palota, a Városliget vagy a Citadella esetében. Itt nem

egy központi beruházásról van szó, amelyben jogosnak tűnik az az igény, hogy a szabályozás és

maga a teljes beruházás megvalósítása is az államnál legyen, hanem ezek pont olyan területek, ahol a

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény által

általánosságban felkínált gyorsító pálya rendelkezésre áll, de emellett az önkormányzatok

szabályozási lehetőségei az általános szabályok, tehát az általános ilyen típusú beruházásoknál

megszokott szabályok szerint alakulnak. Tehát nem kell attól félni, ha az önkormányzat nem akar ilyen beruházást, akkor az nem fog tudni megvalósulni. Én megint, még egyszer, mint az előző törvényjavaslatnál, felteszem a kérdést, hogy van értelme

annak, hogy a Citadellára a mostani lepusztult állapotában valamelyik önkormányzat egy változtatási

tilalmat rendel el, és akkor ott megint évtizedekig nem történik semmi. Szerintem ennek semmi

értelme nincsen. Analóg módon ennél a törvényjavaslatnál van-e annak értelme, hogy van egy

önkormányzat, van egy állami szándék, van egy magánberuházó, aki szeretné azt a barnamezős

beruházást, ami minden kerületnek, minden településrésznek a szégyene, szeretné végre rendbe rakni

magánalapon, és akkor valamelyik önkormányzat pedig azt mondja, hogy ezt a projektet ő nem

támogatja, hanem ott, ahol tudja, ellenzi? A Jóisten látja lelkét, mindent megtehetnek, hogy

küzdjenek ezen típusú beruházások ellen, ha ilyen merül föl, de azért végső soron én azt gondolom,

hogy a budapestieknek, a városban élőknek és mindenkinek, az önkormányzatoknak, az államnak és