Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A rozsdaövezeti akcióterületek létrehozásához szükséges intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3312 képviselőtársaimat, hogy tegyenek ők is így. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Szabó Sándor képviselő úrnak, az MSZP-képviselőcsoport vezérszónokának. Parancsoljon! SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem a szokásos hisztit folytatja le az ellenzék vagy kívánja lefolytatni, Nacsa képviselőtársam, mert egyébként azt gondolom, hogy itt a képviselőtársaimmal együtt mindannyian egyetértünk abban, hogy az elhagyott területeket egyébként vonjuk be a lüktető életbe, hogy ott fejlesszünk, hogy ott egyébként a környezet kihívásainak megfelelően alakítsuk az életteret. Azért engedjék meg, hogy az aggályainkat is elmondjuk, hiszen van bőven. Történetesen három törvényt módosít ez a törvényjavaslat. Az egyik az épített környezet alakításáról, védelméről szóló törvény, amelyben az államtitkár úr által meghatározott akcióterületek kerülnek kialakításra. Én most ezeket nem kívánom fölsorolni, ezt államtitkár úr megtette. Ellenben azt el kívánom mondani, hogy a rozsdaövezeti akcióterület, az azonnali rozsdaövezeti akcióterület, valamint a közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület lehatárolását a kormány, a települési önkormányzat, a fővárosban az illetékes kerületi önkormányzat véleményének kikérésével rendeletben állapítja meg. És akkor itt álljunk meg! Én most már hatodik éve vagyok képviselő, nagyon sokszor fölszólaltam önkormányzati ügyekben. Számtalan esetben fogalmaztam meg nem feltétlenül az én véleményemet, nem feltétlen a párt véleményét, nem feltétlenül az ellenzéki képviselőtársaim véleményét, hanem mondjuk, az önkormányzatok szakmai véleményét. Számtalan esetben tettem módosító javaslatot. Tessenek nekem megmondani, hány esetben fogadtak el bármilyen olyan javaslatot, amit egyébként az önkormányzatok szakmai szervezetei tettek!? - nem véleményt, ami már le volt írva. A véleménnyel egyébként meg, ha széles körben próbáljuk ezt nézni, akkor tulajdonképpen tele van a padlás, mert akárhány véleményt fogalmaztak meg akár az önkormányzati szövetségek, akár mi, egyébként azok az önök olvasatában, az önök javaslataiban, az önök törvényalkotásában, azt gondolom, hogy majdnem mindvégig süket fülekre találtak. És ezt ismerjék el, mert ez így van; sokszor egyébként még akkor is, ha egyébként lehet, hogy nem itt, hanem mondjuk, kint a folyosón elmondják, hogy alapvetően ezzel egyetértettünk volna, de lásd, nem tudunk ezzel mit kezdeni, a törvény így van, meg hát a frakciónk, meg hát, és hát… De hátha majd a következő alkalommal, majd akkor azt úgy módosítjuk, ahogy kell. Miért nem lehetett volna ebbe a törvénybe beleírni a véleményének kikérése helyett azt, hogy az önkormányzatok egyetértésével? Mert akkor már mindjárt egy ugrással előrébb lennénk, és akkor már mindjárt nem lenne közöttünk abban véleménykülönbség, hogy történetesen megint azt látjuk ebben a dologban elsőként, amit problémaként fölvetünk, hogy folytatódik az elmúlt hetek tendenciája, önkormányzati hatáskörök, az önkormányzati jogkörök elvonása; induljunk az iparűzési adótól a nemrégen beterjesztett különleges gazdasági övezetekről szóló törvénytől, ahol egyébként folyamatosan az önkormányzatokat háttérbe helyezve kívánnak törvényeket megvalósítani. Itt is csak egy véleménykikérés van. Mi fogja önöket arra késztetni, hogy egyébként az önkormányzatok véleményét önök betartsák? És egyébként ne haragudjanak már, abból a feltételezésből meg már hadd induljunk ki, amit az előbb elmondtam, hogy tulajdonképpen önök semmilyen véleményt nem fogadtak el nemhogy tőlünk, hanem egyébként a szakmai szervezetektől a megelőző hat vagy tíz évben, amióta önök tetszenek kormányozni. Ez az egyik dolog, amit el szerettem volna mondani. A másik dolog: a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényt módosítja. E tekintetben tehát azt lehet elmondani, hogy kiemelten közérdekű beruházás esetében a kormány rendeletben állapítja meg,
