Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Az emberkereskedelem áldozatainak kizsákmányolása elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
330 gyermekek jogainak érdekében fel kell lépni. Nemcsak az emberkereskedelem tárgyában született nemzetközi jogi dokumentumok, hanem a józan ész is azt diktálja, hogy a prostitúciós tevékenységet végző gyermek számára egy magasabb fokú védelmet, azaz a kizsákmányolás áldozatainak megfelelő védelmi szintet biztosítsunk. Az állam feladata, egyben kötelessége, hogy az embert - és különösen a gyermeket - dolog módjára kezelő, kizsákmányoló személyekkel szemben határozott, átlátható és hatékony fellépést biztosítson. A kormány nem fél ezt a feladatát teljesíteni, és a benyújtott törvényjavaslat által egy fontos lépést tesz annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott gyermekek fejlődéséhez szükséges védelmet és gondoskodást biztosítsa. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat ezen célok elérése érdekében négy törvény módosítására tesz javaslatot: a gyermekek védelmének, a szervezett bűnözés elleni fellépésnek, a szabálysértéseknek a tárgykörét szabályozó törvények, valamint a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek módosítására. A javaslat azokat a gyermekeket, akiket prostitúcióra kényszerítenek, nem szabálysértési elkövetőként, hanem az emberkereskedelem áldozataként kezeli. Esetükben, bár továbbra is tilos a szexuális szolgáltatásra történő felajánlkozás valamennyi formája, ennek megszegése azonban nem jár szabálysértési felelősségre vonással. A törvényjavaslat alapján az ilyen kiszolgáltatott helyzetbe került gyermekeket nem felelősségre vonjuk, hanem védelem alá helyezzük. Ezzel összefüggésben a rendőrség központi szerepet fog betölteni, ugyanis az lesz a feladata, hogy az új, általános védelmi intézkedés keretei között beindítsa a specializált gyermekvédelmi ellátórendszer intézkedését. A gyermekprostitúció áldozatává vált gyermekeket a törvényjavaslat elfogadásával a rendőrség már nem szabálysértési eljárás alá vonja, hanem azonnal a védelmükre leginkább alkalmas speciális és biztonságos gyermekotthonokban helyezi el. Az elhelyezés maximális 60 napja alatt a gyámhatóság megvizsgálja, hogy a gyermek nevelésbe vétele vagy más gyámhatósági intézkedés foganatosítása szükséges-e a gyermek védelmének érdekében. A javaslat további központi eleme, hogy a szabálysértési felelősség megszüntetése mellett fokozza, részben új alapokra helyezi és ezáltal szigorítja a gyermekeket kihasználó környezettel szembeni büntetőjogi védelmet. A kormány szigorú büntetőpolitikát érvényesítve módosítja az emberkereskedelem büntető törvénykönyvbeli tényállását, szigorítja a gyermekeket szexuálisan kihasználó bűnözők elleni büntetőjogi fellépést, valamint továbbra is konzekvensen érvényesíti áldozatvédelmi politikáját. A büntetési tételek szigorításával kifejeződik az is, hogy az emberkereskedelem olyan alapvetően sérti az emberi méltóságot, amely miatt indokolt az elkövetőket hosszabb ideig elszigetelni a társadalomtól. Így a bűncselekmény első alapesete három év helyett akár öt évig tartó szabadságvesztéssel, a második alapesete öt év helyett akár nyolc év szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény lesz. Az emberkereskedelem új törvényi tényállása kellőképpen átfogó és rugalmas szabályozást biztosít ahhoz, hogy a kizsákmányolás nemcsak szexuális területen, hanem más, különösen munkajellegű tevékenység esetén is megállapítható legyen, ezáltal biztosítva a hatékonyabb és szigorúbb fellépést minden kizsákmányoló tevékenységgel szemben. A javaslat egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy a kiszolgáltatott helyzet bármilyen célból történő kihasználása büntetendő. Ezért indokolatlan elkülönült cselekményként kezelni a kényszermunkát, a munkavégzésre kényszerítést. A sértett kizsákmányolása bármilyen célra irányulhat, akár munkavégzésre, munkajellegű tevékenységre, de akár jogellenes tevékenység folytatására is. Ezek a célok időben is változhatnak, vagy akár egymással párhuzamosan is felmerülhetnek. A valóságban azonban mindennek nem lehet jelentősége a cselekmény társadalomra veszélyességének megítélésében, ezért a javaslat a kizsákmányolás valamennyi formáját, így a kényszermunkát is egységesen az emberkereskedelem keretei között rendeli büntetni. A kizsákmányolás céljai között a javaslat kiemelten kezeli a szexuális célú, valamint a szervkereskedelmi célú kizsákmányolást, amely cselekmények az emberi élet integritását súlyosan sértő és akár helyrehozhatatlan következményekkel járhatnak. Ennek megfelelően az ilyen célból megvalósított kizsákmányolást a javaslat súlyosabban rendeli büntetni. A javaslat alapján
