Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény, valamint a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai tá... - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
3277 DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak! Az előttünk fekvő javaslat több törvény módosítását irányozza elő. Az első a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény. Ezzel összefüggésben az alábbi főbb módosításokra kerülne sor. A módosítás értelmében a Műemléki Tanácsadó Testület önálló léte megszűnik, feladata az Országos Építészeti Tervtanács feladatkörébe olvad be. Jelenleg hazánkban közel 15 ezer egyedileg védett műemléki érték található, amelyeket három értékkategóriába sorolunk: műemlék I. kategória, műemlék II. kategória, valamint nyilvántartott műemléki érték mint harmadik kategória. A módosítás az egyes műemlékeket értékalapú megközelítés alapján különbözteti meg, csökken a műemlék-kategóriák száma, a jelenlegi három kategória helyett a továbbiakban kettő lesz, viszont érdemi különbséget tennénk a két kategóriához kapcsolódó szakmai, jogi védelem nagyságában. Így az állami védelem jobban összeegyeztethetővé válik az egyéni, részközösségi érdekkel, a korábbiakkal ellentétben nem nehezíti meg például a kastélyoknak, kúriáknak a műemléki védelem mint fontos cél fenntartása mellett a jelen kor igényeihez illeszkedő felújítását. Bürokráciacsökkentés is és a műemlékvédelmi szabályozó rendszer egyszerűsítése is a javaslat célja. Mi azt gondoljuk, hogy a műemlékvédelmet úgy érdemes csinálni, hogyha az értékalapú védelemre helyezzük a hangsúlyt, és ennek megfelelő módosításokat tartalmaz a javaslat. Ahogy említettem, két kategória lenne az eddigi három helyett, a kiemelt műemlék kategória és a nem kiemelt műemlék kategória. A kiemelt műemlék kategóriája esetében az értékleltár veszi ténylegesen számba a védett értékeket, ami nem csupán az épületre, hanem annak berendezési tárgyaira, polgári jogi értelemben vett tartozékaira, alkotórészeire, az épület fekvése szerinti telekre is kiterjed. A kiemelten védett épület műemléki környezetének is illeszkednie kell a védett épület megjelenéséhez. Természetesen ezek közhiteles nyilvántartásban is szerepelnének, és az államot automatikus elővásárlási jog illetné meg. A jelenleg a második-harmadik kategóriába tartozó műemléki értékek tekintetében értékmeghatározó szakértői vizsgálatot rendelünk el a javaslat értelmében, és annak megtörténtéig fenntartjuk a hatályos jogi védelmüket. Az a célunk ezzel, hogy ezekben az esetekben tételesen meg tudjuk határozni a nevesített műemléki értékeket, amelyekre az állami szintű védelemnek ténylegesen ki kell terjednie. A jelenlegi bizonytalan helyzetet szüntetné meg tehát a törvényjavaslat ezen része. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálattal párhuzamosan zajlana a közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásnak a megújítása, a digitális, térinformatikai alapú műemléki nyilvántartásnak a korszerűsítése. Az értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján nem kiemelt műemlék tekintetében elővásárlási jog akkor illetné meg a magyar államot, ha erről a védettséget kimondó miniszteri rendelet kifejezetten rendelkezne. Fontos azt is kiemelni, hogy a javaslat annyiban érinti a helyi önkormányzatok helyi építészeti értékvédelmét, hogy lehetőséget ad a helyi védett épületek számának növelésére. Amennyiben ezen értékmeghatározó szakértői vizsgálat alapján, vagy ettől egyébként függetlenül az országos védettség megszüntetésre kerül, akkor innentől kezdve kötelező lesz azt vizsgálni, hogy a helyi védelem feltételei fennállnak-e, és hogy a helyi közösség számára milyen értéket hordoz az adott épület, kert vagy egyéb hely. Ezen túlmenően további javaslatokat is tartalmaz az előttünk fekvő törvényjavaslat, amelyeknek az a kiindulópontja, hogy ahogy azt látjuk, hogy a nemzetközi térben és idehaza is a kulturális javak iránt gazdasági és művészeti értékük miatt nagyfokú kereslet tapasztalható a piacon. Ennek megfelelően az Európai Uniónak tiltania kell a harmadik országokból jogellenesen kivitt kulturális javaknak az Unió vámterületére való bejuttatását, ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy gyanús szállítmányok esetén beavatkozhassanak, és meghozhassanak minden szükséges intézkedést ezen kulturális javak lefoglalása érdekében.
