Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
3274 elhangzott néhány név ma, én szándékosan nem ismétlem meg őket -, azokról tudni lehet, hogy jelentős adakozási és jótékonysági tevékenységet folytatnak. Azt gondolom, hogy amikor az ember arról beszél, arról szól, hogy mi az erkölcsi mércénk és az erkölcsi kötelességünk nehéz helyzetben, akkor az egyik legfontosabb dolgunk nekünk, itt a parlamentben ülő képviselőknek, hogy jó jogszabályokat alkossunk, hogy hittel és a részünkre adatott szerény tudással a legjobbat próbáljuk megtenni ennek a hazának a megmaradása és jelen esetben a vírussal szembeni küzdelem érdekében. Azt gondolom, ennél többet nem is kell mondanunk. Az eddigi tények azt igazolják, hogy a kormányzat és a KDNP-Fidesz-képviselőcsoport jó döntéseket hozott. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselők! Kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével? (Nincs jelentkező.) Megállapítom, hogy nem. Minthogy további felszólalásra senki nem jelentkezett, az együttes általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíván-e szólni. A testbeszéde elárulja a választ. Parancsoljon! DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Pár dolgot még röviden, amire nem maradt idő az előző felszólalásomban. Egyrészt szeretném megköszönni mindenkinek a konstruktív és támogató hozzászólásokat, illetőleg a konstruktív és kritikai hozzászólásokat. Ezzel kapcsolatban párra még szeretnék reagálni. Azért azt állapítsuk meg még egyszer, és talán legyen ez a vita lezárásának az egyik legfőbb gondolata, hogy szerencsésnek mondhatjuk magunkat, és ki kell fejeznünk az együttérzésünket azoknak, akiktől komoly elköteleződést és áldozatvállalást kívánt a járvány elleni védekezés, és szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy a járvány elleni védekezés első szakaszát ilyen jól tudta az ország lemenedzselni. Örülök annak, amit a végén Mesterházy képviselő úr mondott, mert azért a dolog mégis úgy áll, hogy amikor márciusban itt elkezdtünk nagyon más tónusban vitatkozni erről a kérdésről, akkor senki nem tudta, hogy mi következik. Az teljesen egyértelmű, és ebben az ellenzéki felszólalók is inkább a kormány oldalára álltak, hogy a járvány elleni védekezés sikeres volt. Azok az ellenzéki kritikák, amelyek azt mondják, hogy ehhez a koronavírus elleni védekezésre vonatkozó törvényre nem volt szükség, azok jogi értelemben egészen egyértelműen nem állják meg a helyüket. Nem mindenki ült itt a teremben, én az expozémat azzal kezdtem, hogy felsoroltam azokat a rendelkezéseket, azokat a döntéseket, s nem is az összeset, csak párat a legfontosabbak közül, amelyeket nem tudtunk volna meghozni a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény nélkül. Úgyhogy köszönöm azoknak a képviselőknek, akik támogatták anno ezt a javaslatot. Örülök, hogy a kormány nevében én prezentálhatom azt a javaslatot, amely ennek a különleges jogrendi felhatalmazásnak a visszaadásáról rendelkezik, ha az Országgyűlés megszavazza. S az is a történelmi tény kategóriájába tartozik, hogy ebben nem tudott kialakulni nemzeti egység. Én is ott voltam a többpárti tárgyalásokon, és a helyzetre pontosan ellenkező módon emlékszem, mint Keresztes és Szabó képviselő úr és hölgy, ugyanis ott úgy tűnt az első pillanatokban, hogy az ellenzék konstruktívan viszonyul ehhez a kérdéshez. Aztán valami megváltozott. Egyébként nem is azok a problémák voltak az ellenzéki képviselők által ezekre a tárgyalásokra odahozva, mint legfontosabb problémák, amelyek aztán később nagy nyilvánosságot kaptak. A szükségességre és arányosságra vonatkozó követelményeket kifejezetten az ellenzéki képviselők kérése alapján rögzítettük, még a rémhírterjesztésre vonatkozó büntetőjogi tényállás is az ellenzéki képviselők kérése alapján módosult. Aztán egyszer csak valami történt, és az utolsó pillanatban végül mégis a politikai ellenállás stratégiáját, nem pedig a nemzeti egység gondolatát választották. Még három dolog. Egyrészt az önkormányzatok. Azt hiszem, voltunk páran, akik elmondtuk, hogy az önkormányzatokat is a védekezés részének tekintjük. Köszönjük minden olyan