Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK): - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
3257 Tehát értem azokat a felszólalásokat, amelyekben önök ezeket a javaslatokat kritizálják, és ez rendben is van, mert ez az ellenzéki képviselők feladata, csak felhívnám a figyelmet arra - mert itt az elmúlt hónapokban már pár dolgot félreértettek, ha jóindulatú akarok lenni, és azt szeretném elkerülni, hogy újabb ilyen félreértésekbe ne essenek bele -, hogy mi az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy ezeket a javaslatokat, amelyek nincsenek közvetlen összefüggésben a koronavírus elleni védekezéssel, rendes jogalkotási keretben vitatjuk meg. Az, hogy önök nem értenek egyet ezekkel a javaslatokkal, az rendben van, de ettől függetlenül ez a parlament normális működését vagy a kormányzás normális menetét egyáltalán nem befolyásolja negatív irányba. Pár képviselőtől elhangzott arra vonatkozó megjegyzés, hogy mit kellene még a törvényjavaslatba beleírni. Itt a teljes egészségügyi rendszer átalakításától kezdve a teljes gazdaságirányítási szerkezetre vonatkozó javaslatok elhangzottak az egyik oldalon, a másik oldalon pedig az hangzott el, hogy teleírtuk mindenfélével a törvényt. Most elbizonytalanodtam, nem tudom, hogy az ellenzéki képviselők milyen iránymutatást szeretnének a kormánynak adni, mert én ebből nem tudok kiindulni. Egy dolgot látok: azt látom, hogy ha van rajta sapka, az a probléma, ha nincs rajta sapka, az a probléma. Tehát igazából önöknek teljesen mindegy, hogy mit írunk bele, sőt látszik, hogy e tekintetben nincs egyeztetés önök között. Egyvalaki feláll ugyanabból a pártból is akár, és azt mondja, hogy túl sok minden van benne, másik valaki feláll, és azt mondja, hogy túl kevés minden van benne. Ezt nem tartom egy komoly parlamenti munkának. Az egészségügyi válsághelyzet, az új felhatalmazás. Amikor azt mondják, hogy az egészségügyi válsághelyzet vagy járványügyi készültség szabályai a teljhatalom - mindegy, hogyan írjuk - új formája lesz, illetve a felhatalmazás 2.0-t fogja jelenteni, akkor azzal összefüggésben inteném óva önöket, hogy ne legyenek olyanok, mint a Bourbonok, hogy semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek. (20.30) Mert egyszer ebbe a csapdába már belesétáltak, egyszer ezt a hibát már elkövették, egyszer már riogatták a magyar embereket, sőt ha igazán őszinték akarunk lenni, akkor tulajdonképpen tíz éve riogatják diktatúrával a magyar embereket, és amikor minden egyes alkalommal kiderül, hogy a kormány csak teszi a dolgát, és semmiféle diktatúráról nincs szó, akkor önök hoppon maradnak. Ezért arra hívnám fel a figyelmüket, hogy olvassák el a törvényjavaslatot, nézzék meg ennek a törvényjavaslatnak - ki is kerestem, volt időm közben - a 307. §-át, ott van az, hogy a kormány mit tehet meg egészségügyi válsághelyzetben. Ahogy elmondtam önöknek az expozéban, teljesen egyértelmű, hogy ezek elsősorban élet- és egészségvédelmi intézkedéseket jelentenek, ezek nagyjából a meghozott intézkedések harmadának a meghozatalát teszik lehetővé, vagy talán még annál is kevesebbet. Ez egy bonyolult alkotmányossági mérlegelést igényel, de biztos, hogy minden gazdaságvédelemmel, munkahelyvédelemmel kapcsolatos intézkedést például ennek alapján nem lehetne meghozni. Tehát teljesen egyértelmű, hogy a két dolog között nem áll fenn az az összefüggés, amit önök állítanak. Amit Arató képviselő úr kritizált, azt mi a törvénynek az egyik… - kritizált, de aztán amit az Alaptörvény különleges jogrendi szabályokra vonatkozó rendelkezéseiről mondott, az egy konstruktív kritikának volt tekinthető; tehát amit Arató képviselő úr kritizált, azt mi a javaslat egyik erősségének tekintjük, hogy valóban arról van szó, hogy a rendkívüli jogrendre vonatkozó szabályok lehet, hogy a XXI. századi fenyegetésekkel összefüggésben nincsenek jól. Ezek korábban is így voltak, a korábbi alkotmányban is hasonlóképpen szabályoztuk, az Alaptörvény ezt a szabályozási logikát vette át. Utána volt egy alaptörvény-módosítás a terrorveszélyhelyzet kapcsán, de a szabályozási logika nem változott, sőt ha megnézzük a katasztrófavédelmi törvény rendelkezéseit, akkor az is az előző törvénynek a szabályozási logikáján alapult, és teljesen egyértelmű, hogy XXI. századi veszélyhelyzeti alakzatoknál, olyan alakzatoknál, amik az egész országra kiterjednek, olyan alakzatoknál, amik például a világjárványt jelentik, egészen egyszerűen nem alkalmas teljes egészében, százszázalékosan a feladatának az ellátására.
