Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:

3237 okozhat. Szerintem nem érdemes ennek kitenni egyébként sem az igazságszolgáltatási rendszert, sem

az igazukat keresőket. Én azt gondolom, hogy ezt is érdemes átgondolni. Van olyan pontja ennek a javaslatnak, és erről is néhány szót szeretnék beszélni, ahol meg

teljesen nyilvánvaló, hogy kilóg a lóláb. Bizonyos gazdasági csoportoknak az érdekeit, kegyeit

keresik. Nyilvánvalóan ilyen a rabszolgatörvény durvább változatának bevezetése, amelyik 24 havi

munkaidőkeretet tesz lehetővé, tehát magyarán szólva azt, hogy két év múlva kelljen csak elszámolni

a túlmunkával, csak akkor kelljen egyébként kifizetni a túlmunkát, vagy akkor kelljen kiadni a

szabadnapokat. Ez a szabályozás, mégpedig szemben az eredeti rabszolgatörvénnyel, ahol legalább

formálisan lehetővé tették azt, hogy a munkavállalónak hozzá kelljen járulnia ehhez a

munkarendhez, és lehetővé tették azt, hogy a munkaügyi egyeztetés rendszerében el lehessen ettől

térni vagy meg lehessen erről állapodni, itt most már a kormány a maga végtelen bölcsességében ezt

elrendeli. (19.00) De nem ám mindenkinek! Nem, nem! Hát majd annak, akit kiemelt nemzetgazdasági

jelentőségűnek minősítenek. Tudjuk, hogy ki önöknek a kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű

intézmény, sok alkalommal láttuk… (Nacsa Lőrinc: A magyarok!) Na, akkor azt kellett volna beleírni, hogy mindenki, drága képviselő úr, hogy minden vállalkozás számára ez rendelkezésre áll,

bár mi azzal sem értenénk egyet, de azzal még kevésbé értünk egyet, hogy ezt önök kinek tartják

fönn: hát a saját házi oligarcháiknak - leányneve Mészáros Lőrinc -, a vejnek, az üzlettársnak meg a

többieknek, meg néhány kedvenc nagy multinak, akiket formálisan utálnak, valójában meg

kiszolgálnak. Ők fogják megkapni ezt a lehetőséget, ők kapják meg majd ettől a nagy magyarokat

védő kormánytól azt a lehetőséget, hogy egyébként kizsigereljék a munkavállalókat, hogy bizonyos

értelemben röghöz kössék őket, és jelentős mértékben csorbítsák a jogaikat. Azt tudom mondani, hogy ez sok szempontból gyalázatos, ráadásul ez nem is egy létező

rendelkezésnek a meghosszabbítása, mert ennél még a veszélyhelyzet idején kihirdetett, egyébként

szintén vérlázító szabály is enyhébb volt. Azt kell mondanom, hogy az, hogy ezt belevarrták ebbe a

törvényjavaslatba, ez semmibevétele a munkavállalóknak és a munkavállalók jogainak. Jegyezzük csöndben meg, hogy azért mellesleg még jó pár törvénybe belepiszkálnak a

szabadalmi törvénytől kezdve egészen bizonyos agrártörvényekig ebben a törvényjavaslatban, de

ezekre már részletesen nem is térnék ki, nyilván szokás szerint megpróbálnak mindent egyben

elsikálni. Összefoglalva tehát azt tudjuk mondani, hogy miközben a veszélyhelyzetről szóló

törvényjavaslat nem vonja vissza a veszélyhelyzetet, épp ezért fölösleges, az átmeneti szabályokról

szóló törvényjavaslat ennél rosszabb, kimondottan káros. Egyrészt szinte korlátlan felhatalmazást ad a kormánynak, hogy egészségügyi válsághelyzetre hivatkozva vagy veszélyhelyzetet kihirdetve

mindenfajta kontroll nélkül intézkedjen, és ugyan gálánsan most az egészségügyi válsághelyzetnél

beírták azt, hogy hat hónapig lehet elrendelni, de egyébként azt is beleírták, hogy de a kormány ezt

korlátlanul egyoldalúan meghosszabbíthatja. Látjuk a bevándorlási válsághelyzetnél, vagy mi az

ördögnél, hogy ezt a kormány persze mindig meghosszabbítja, mert mindig lát indokot arra, hogy a

saját hatalmát növelje. Ez minden, csak nem alkotmányos. Megmaradnak például a kórházparancsnokok, nem egészségügyi szempontok fognak dönteni

továbbra sem a kórházak működésében, hanem különböző kormányzati szempontok, és azért

jegyezzük meg azt is csöndben, hogy a Btk.-nak a felhatalmazási törvénybe belevarrt rendelkezései

is természetesen érvényben maradnak, és továbbra is véleményük alapján lehet elvinni embereket. Mi nem került bele sem a kormányrendeletekbe, sem a mostani törvénybe? Nem került bele a

munkanélküliek helyzetének javítása ebbe a törvénybe, azoké, akik már elvesztették a munkájukat.

Nem került bele azon kisvállalkozások helyzetének az érdemi javítása, akiknek hónapokra le kellett

állniuk, és nem tudják, hogy mikor nyithatnak újra. Mert az adókönnyítés annak segít, akinek van bevétele, de akinek be kellett zárni az üzletét, a cukrászdáját, nem tudta folytatni a munkáját - márpedig a kisvállalkozások nagyon jelentős része ilyen, egészen olyan területeken, amikre talán