Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
3235 és úgy dönt, hogy holnaptól vagy akár június 20-ától megszünteti a veszélyhelyzetet, akkor megszűnne a felhatalmazási törvény hatálya is, ez benne van a törvényben. A másik lehetőség az lenne, hogy az Országgyűlés maga vonja vissza ezt az extra felhatalmazást, és akkor csak az egyébként alkotmányos katasztrófavédelmi törvényben kihirdetett szabályok maradnak érvényben, de a javaslat erre sem tesz javaslatot - hanem mit mond? Egyrészt alázatosan megkérjük a kormányt, hogy ha úgy gondolja, akkor legyen olyan kedves visszavonni a felhatalmazást. Kéri a kormány saját magától az Országgyűlés útján, hiszen benyújt egy törvényjavaslatot, amelyben megkéri a kormányt, hogy vonja vissza. Másrészt pedig ugyan megszünteti a felhatalmazást, de annak a hatálybalépését úgy szünteti meg, hogy majd akkor szűnik meg, ha a kormány visszavonja a felhatalmazást, de ez így van az eredeti törvényben is. Ezt a törvényjavaslatot teljesen fölösleges volt a parlament elé hozni, ennek nincsen hatálya. (18.50) Egyébként nyújtottunk be mi magunk is olyan törvényjavaslatot, ami megszüntette volna a felhatalmazást, miniszterelnök úr eredeti ígéretének megfelelően május végén, és nyújtott be olyan javaslatot az MSZP is, aminek hasonló hatálya lett volna. Ezeket valahogy még bizottsági napirendre sem sikerült eddig venni. Ehelyett benyújtják ezt a valóban kamu törvényjavaslatot, nyilván azért, hogy elmondhassák, hogy önök mindig így szállnak le a bicikliről, de ettől még ennek semmilyen jogi hatálya nincsen, és elmondhassák, hogy lám, az Országgyűlés vonta vissza. Nem, nem az Országgyűlés vonja vissza; ez a törvényjavaslat is arról szól, hogy addig van veszélyhelyzet, és addig van az alkotmányon is túl - nincs alkotmány, bocsánat -, Alaptörvényen is túlmutató, rendkívüli felhatalmazás, amíg a kormánynak úgy tetszik. Úgy látjuk, hogy a kormánynak most már nem tetszik úgy egy darabig, ez rendben van, de azért önök gondoskodnak arról, és erről szól a másik törvényjavaslat, ami nemhogy egy salátatörvény, egy salátahegy, mert legalább négyféle elemet sikerült benne összemixelni egymással. Ebben a salátatörvényben egyrészt rendelkeznek rögtön arról, hogy hogyan maradhat bármeddig érvényben a rendkívüli jogrend, ha önöknek úgy tetszik. Mert egyrészt ebben a törvényjavaslatban azt mondják, hogy az országos tiszti főorvos javaslatára a kormány gyakorlatilag minden további egyeztetés nélkül kihirdetheti a közegészségügyi veszélyhelyzetet, amiről gyanítom, hogy ez a járványkészültség, amit önök egyébként emlegetnek, és amit, gondolom, hogy hatályban kívánnak tartani a felhatalmazás és a veszélyhelyzet visszavonása után is. Itt nincsen semmilyen parlamenti felhatalmazás, nincsen semmilyen parlamenti kontroll, összesen a parlament egészségügyi bizottságának kell beszámolni. Hogy ezek a beszámolók mennyit érnek, azért ezt láthattuk az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor a kormány rendkívül széles jogkört kap egy ilyen esetben, szabályozhatja minden intézmény és létesítmény működését, az üzletekét, korlátozhatja a személyszállítást, áruforgalmat, az emberek érintkezését, egyes területek elhagyását, egészségügyi szolgáltatások igénybevételét, lényegében szinte mindent megtehet, mi pedig legyünk hálásak azért, hogy legalább kijárási korlátozást nem vezethet be. Végül is közénk is lövethetett volna a kormány, valóban (Nacsa Lőrinc: Azt ti csináltátok!), de nem, kijárási korlátozást éppen nem vezethet be. Erre azért találtak másik megoldást. Ha mégis kedve lenne a kormánynak kijárási korlátozásra is, akkor ugyanis - és erről szól a másik eleme ennek a törvényjavaslatnak - viszont a katasztrófavédelmi törvény módosításával, a benne lévő felhatalmazás nagyon jelentős kiterjesztésével lehetővé teszik, hogy a kormány egyoldalú lépéssel kihirdessen egy válsághelyzetet, és ebben a helyzetben pedig gyakorlatilag most már tényleg mindent megtehessen. Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy lett volna helye annak, hogy levonjuk a tanulságot a mostani járványhelyzetről. Mert az egészségügyi törvény járványügyi szabályai sem szabályoztak minden szükséges intézkedést megfelelő módon, és a katasztrófavédelmi törvény sem szabályozott minden intézkedést megfelelő módon. Még hozzá kell tenni, tőlem talán ez nem meglepő, hogy bár az Alaptörvény ebből a szempontból a korábbi alkotmányos szabályokra támaszkodott, szerencsére, ennek ellenére az Alaptörvény és a korábbi alkotmányos szabályok sem hézagmentesek. Sok szempontból nem ilyen típusú helyzetekre készültek fel. Lett volna helye annak, hogy a járvány
