Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - A veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és az egészségügyi készenlétről szóló törvényjavaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3228 törvényjavaslatot is, amelyben június 15-ei határnapot tűzött ki a veszélyhelyzet meghosszabbítására. Képzeljék el, hogy ha ez a javaslat elfogadásra került volna, akkor körülbelül a mai napon nagyjából ugyanazt csinálnánk, mint most, pontosan ugyanígy és pont ekkor kellett volna benyújtania a kormánynak az átmeneti rendeletekről szóló törvényjavaslatot, azt, hogy a veszélyhelyzet idején meghozott döntések közül mit szeretne továbbvinni, és mi az, ami véglegesen megszüntetésre kerül, hiszen ebben a menetrendben, ahogy most tárgyaljuk, nagyjából június 15-ére fog ez a törvényjavaslat a parlament előtt elfogadásra kerülni. Ezért itt is szeretném még egyszer nagyon egyszerűen és nagyon világosan elmondani: nekünk semmilyen bocsánatkérésre nincsen okunk - még ha az államtitkár úr jót is kacarászik, 35 százalék plusszal valószínűleg mindenki ezt tenné ebben az országban (Moraj és közbeszólások a kormánypártok soraiban.), erre még kitérek, nyugodjon meg, államtitkár úr -, nincs, nincsen semmilyen okunk. Azt mondtuk, ezt gondoltuk, hogy a kormánynak szüksége van rendkívüli felhatalmazásra. Azt mondtuk, mert azt gondoltuk, hogy Európában ezt határidő nélkül egyetlenegy kormánynak sem adjuk meg - mi ellenzékből. Azért megnézném a miniszterhelyettes úr arcát, és hogy a Fidesz ellenzékként, mondjuk, a jelenlegi ellenzék által vezetett kormánynak egy hasonló remek javaslatára (Dr. Varga-Damm Andrea: Soha!) mit mondott volna. Úgy meghallgatnám egyszer Hollik úr bölcs szavait (Dr. Orbán Balázs közbeszól.), amikor mondjuk, a jelenlegi ellenzék által vezetett kormány kérne vagy kért volna határidő nélkül ilyen felhatalmazást! Mi azt gondoljuk - és nekünk lett igazunk -, hogy kell a kormánynak az eszköz, de bizony ehhez minden kulturált európai országban kell egy határidő, ez a határidő meg most épp úgy esett, hogy pont most tárgyalnánk azt a törvényjavaslatot is. Én azt gondolom, hogy az lett volna a tisztességes és a bizalmat építő megoldás, azzal együtt, képviselőtársaim, hogy a felhatalmazásnak a tartalma ugyanez lett volna, tehát amiről önök beszélnek, hogy micsoda szükség volt bizonyos intézkedésekhez ezeknek az eszközöknek az igénybevételére (Dr. Orbán Balázs közbeszól.), a rendkívüli felhatalmazásra, az bizony ugyanúgy a kormány kezében lett volna. Ami viszont ennek a javaslatnak a legnehezebb része, az a katasztrófavédelmi törvény kiegészítése, a felhatalmazási törvényben is szereplő, teljesen korlátlan rendeletalkotási jogkör biztosítása a kormány számára. Ez egyébként átírja a jelenlegi veszélyhelyzetet, ez átírja a jelenlegi rendkívüli helyzetre vonatkozó szabályokat. A katasztrófavédelmi törvény eddig pontosan meghatározta, hogy milyen intézkedések bevezetésére van lehetőség veszélyhelyzet idején, most ugyanazt az általános felhatalmazást fogják beletenni, mint ami a Covid-törvényben benne volt. Ez a kitétel az Alaptörvénnyel is konkrétan ellentétes, az Alaptörvény szerint ugyanis a kormány, idézem: „sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be”, a javaslat azonban nem határozza meg a bevezethető rendkívüli intézkedéseket, tehát miközben az Alaptörvény sarkalatos törvényben meghatározott keretek közé szorítaná a veszélyhelyzetben a rendeleti kormányzást, addig a javaslat most éppen ezt a korlátot iktatja ki a katasztrófavédelmi törvényből. Megjegyzendő, hogy mindenki értse: a honvédelmi törvény még a rendkívüli állapot, azaz háború esetén is, a szükségállapot esetén is taxatív felsorolást ad a bevezethető rendkívüli szabályokról és intézkedésekről, tehát ma vagy néhány héten belül, ha ezt a törvény elfogadják, az a helyzet lesz, hogy egy egészségügyi veszélyhelyzet esetén a kormánynak szélesebb jogköre lesz, mint háború esetén, ahol egészen kemény eszközöket kap, de abban a törvényben mégiscsak a-tól zsig pontról pontra ott van, hogy mit tehet meg, és mit nem tehet meg. Szintén legalábbis kétséges, hogy megfelelően szabályozott rész-e a törvényjavaslatban, államtitkár úr, a rendezvényekre vonatkozó szabályozás, hiszen a rendezvényekre vonatkozó azon gumiszabály, amely benne van, semmilyen kontrollt és garanciát nem tartalmaz, a rendezvények bizony a hitéleti és akár a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvények is lehetnek, és ebben elnagyoltan azt mondani, hogy a kormány ezeket korlátozhatja, oszt’ jó napot - körülbelül nagyjából így lehet összefoglalni ezt a szabályt -, időkorlát és mindenféle korlát nélkül, az szerintünk nincsen rendben; javasoljuk, hogy ezt gondolják végig. (18.20)
