Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - A Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
318 ha az ember kimegy az autópályákra itt Magyarországon, belföldön, akkor látja, hogy sorba jönnek a török kamionok, az áruforgalom nagyon nagy Törökország irányából, amely zömében valószínűleg áthaladó Magyarországon, viszont Törökországban közel sem lehet ilyen nagy számban látni a magyar kamionokat. Nyilván ennek megvan az az oka is, hogy az áthaladó forgalom Törökországon keresztül sokkal kisebb, mint a Magyarországon átmenő török forgalom. No de hát, ezen valóban van mit javítani. A jogszabály az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállításra és a nemzetközi árufuvarozásra alkalmazandó. Díj ellenében nemzetközi közúti személyszállítás vagy árufuvarozás végzésére lesznek jogosultak ez alapján a megállapodás alapján, akik majd engedéllyel rendelkeznek. Mire is vonatkozik ez? A kétoldalú szállításra, tehát amikor a két ország egymás között szállít, a tranzitforgalomra, aztán a harmadik államból érkező vagy harmadik államba irányuló szállításra, a kabotázsra - eddig én sem tudtam, hogy mit jelent ez a kabotázs fogalom, azt jelenti, hogy például a török fél csak Magyarországról indított állomásról magyarországi célállomásra szállít árut vagy személyeket, ezt nevezzük kabotázsnak -, illetve az autóbusszal végzett tranzit személyszállításra vonatkozik, a menetrend szerinti személyszállításra és a nem menetrend szerinti személyszállításra. Tehát engedély kiadása szükséges, a cél- és a tranzitország illetékes hatósága bocsátja ki; általában a székhely határozza meg, hogy melyik ország fogja kiadni ezeket az engedélyeket. Meghatározzák a 90 napos határidőt is, ami alatt ezeket az engedélyeket ki kell adni. Nem kellenek engedélyek, tehát engedélymentesek különböző fuvarozási formák, amikor engedélymentesen lehet ezeket végezni, ilyen a reklám vagy oktatás célját szolgáló, színházi, zenei, filmes, sport, cirkuszi rendezvények, állatok fuvarozása, és nyilván vannak olyanok, amikor sérült vagy javítást igénylő gépjárművek visszafuvarozása történik, üzemzavar-elhárító járművek megtett útjai, valamint az elhunytak földi maradványait tartalmazó urnák, koporsók szállítása, segélyszállítmányok, postai küldemények; tehát ezek a privilegizált esetek. Ami nagyon lényeges, hogy kötelesek egymás nemzeti jogszabályait betartani a fuvarozók. Nem eshetnek kedvezőtlenebb szabályozók hatálya alá, mint a saját államukban engedélyezett járművek, tehát ugyanazokat a feltételeket kell biztosítani mind a két országnak. Külön engedély kell súly- és méreteltérés esetén, tehát ha a súlyértéket túllépik vagy túlméretes, akkor külön engedélyre van szükség. Ugyanígy külön engedélyre van szükség a veszélyes áruk szállításánál is. Különadót nem lehet kiszabni, kivétel ez alól az úthasználati díj, illetve túlsúly vagy túlméretes jármű esetén van erre lehetőség, és meghatározzák az illetékes hatóságokat is, amely Magyarországon a közlekedésért felelős minisztérium, valamint azt, hogy egy vegyes bizottságot állítanak fel a vitás ügyekre. S még egy dolog: 6 hónapos felmondással bármely fél megszüntetheti, amely, azt gondolom, hogy senkinek nem érdeke, hiszen az előző megállapodás is 50 éven keresztül érvényben volt, 1968 óta, és ezt sem mondta fel senki. Nyilván azért van új szabályozás, mert ez a felek érdeke. Tehát nyilván a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt támogatja. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nacsa Lőrinc képviselő úrnak, a KDNP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mostani megállapodás kihirdetése a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló törvény alapján szükséges, hogy törvényi szintű kihirdetése is legyen ennek a megállapodásnak. A törvénytervezet tartalmazza a 2019. november 7-én Budapesten aláírásra került megállapodás szövegét. A megállapodás a kétoldalú vagy a tranzitban átmenő, továbbá a harmadik országba irányuló vagy harmadik országból kiinduló, közúton végzett személyszállítási és árufuvarozási tevékenységet szabályozza. A
