Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 3. szerda - 134. szám - Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (DK): - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3168 kampányban is, egyébként, csak ne feledkezzünk meg, rögtön a választás után visszaemelte, sőt magasabbra emelte az áfakulcsot, mint a választás előtt, tehát még egy évet sem ért meg szavatosságilag ez az áfapolitika, ami egy gigászi átverés volt, ezt egyébként az őszödi beszédben külön elmondta. Tehát amikor önök csökkentették az áfát, az nem a vásárlóknál jelent meg, hanem a kereskedőknél. És miután Magyarországon nincsen árhatóság, mert csak régen volt árhivatal, az a helyzet, hogy az árhivatal létét a Mesterházy Attila vezette áfakommandó, amit fiatal baloldali politikusok akartak megcsinálni, hogy járják a kiskereskedelmi boltokat, és megnézik, hogy az áfacsökkentés az árakban jelentkezett-e - megjegyzem: és ha nem jelentkezett, akkor mi van? Akkor azt mondják a boltosnak, hogy tessék megemelni az árát valaminek? A cukornak? Vagy a tejnek? Mert a boltos azt mondja, hogy tessenek kimenni, az én boltom, szabad áralakítás van, mit szólnak ebbe bele mindenfajta politikusok. És egyébként igazuk van, az egy másik rendszer, amikor az árhatóság ilyen értelemben tudta ellenőrizni az árakat. Tehát ez az állandó áfacsökkentési követelés, ezt bebizonyította a magyar tapasztalat, nem jelenik meg kedvezményként azoknál, akiknek szánjuk, tehát ez egy rossz támogatási forma, ezért nem támogatjuk soha. Egyébként az összadózást tekintve pedig, ha megnézik, akkor Magyarország következetesen, 2010 óta következetesen csökkenti az általános adószintet. Hogyha az összeset nézzük, az az elvonás, amit az állam alkalmaz az adófizetőknél, legyen ez járulék, illeték, szja, áfa, mindent megnézünk, akkor az a helyzet, hogy Magyarországon a jövedelemkoncentráció, vagyis a jövedelemcentralizáció, amit az állam megvalósít, az egyre alacsonyabb, és ennek én örülök. Azért örülök, számos más ok mellett, hogy nem a baloldal kormányoz, mert én nem szeretem azt, amikor az állam egyre növekvő adóelvonást és jövedelemcentralizációt alkalmaz, és most, amikor válság van, akkor is továbbmegyünk, egyszerűen mondjuk, az adócsökkentés útján. Ez a 18 százalék ebben az értelemben ennek is a része. Én éppen ezért, bár azt mondták a baloldali képviselők, ami bizonyos értelemben mégiscsak abszurditás, hogy részben nem tudják támogatni ezt a javaslatot, én azért reménykedem, hátha néhányuk mégis támogatja. (13.40) Csak egy egészen óvatos megjegyzést szeretnék még tenni, illetve kettőt. Az egyik a trendforduló a családpolitikában. Persze, ez egy nagyon összetett és tényleg hosszú vitát igénylő kérdés, de baloldali képviselőtársaim a trendfordulót hiányolták. Kérem, ne türelmetlenkedjenek, hiszen épp arról akarok beszélni, hogy nagyobb figyelemmel olvassák a demográfiai adatokat, mert van trendforduló. Az általános termékenységi ráta egy bonyolult szintetikus mutató. Most nem szeretnék belemenni abba, hogy hogy számolják ki, de ezt általában egy nagyon fontos, a népesedés szempontjából nagyon fontos szintetikus mutatónak értelmezik, és magyarra fordítva nagyon egyszerűen azt lehetne mondani, hogy az egy nőre jutó megszült gyermekek száma. Ez 2010-ben 1,23 volt, ma 1,52. 2010-ig folyamatosan csökkent ez a mutató, ma ez a mutató egy picit emelkedik. Abban az értelemben is van trendforduló - majd nézzenek utána matematikai értelemben -, hogy inflexiós pont van a demográfiai görbében, mert korábban gyorsuló ütemben csökkent a magyar népesség, s bár most is csökken a népesség, csak most lassuló ütemben. Ez is egy trendforduló matematikai értelemben, inflexiós pontnak hívják. Egyébként még mindig nem mondhatjuk azt, hogy dőljünk hátra, mindent megtettünk, mert még rengeteg teendő van előttünk. Arról az apróságról már nem is beszélve, hogy a népesedési adatokban sem egyszerű a helyzet, és egy picit az almát a körtével hasonlítjuk össze, mert nem tehet róla a Fidesz-kormányzat, hogy a Ratkó-korszak hogy nézett ki. Vagy a Ratkó-korszak is a mi politikai bűnünk? Mert a Ratkó-korszak demográfiai hatása azt okozza, hogy most lényegesen kevesebb a szülőkorban lévő nők száma, mint a korábbi időszakban volt, és ezt a trendszámításoknál muszáj figyelembe venni, persze nem akkor, amikor baloldali képviselőket hallgatunk a magyar parlamentben politikai vitában, mert ők ettől el szoktak tekinteni, de ezt akkor is figyelni kell.
