Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri szállításról szóló megállapodásnak a Horvát Köztársaság európai uniós csatlakozása figyelembevétele céljából történő módosításáról szóló jeg... - ELNÖK: - DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
314 rakományokhoz és a harmadik országok kikötői közötti árufuvarozáshoz való szabad hozzáférés elve, valamint a kikötőkhöz és a kiegészítő szolgáltatásokhoz való korlátlan hozzáférés képezi. A megállapodást több alkalommal jegyzőkönyvben módosították a tagállamok Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából. Az első módosító jegyzőkönyvet 2005. szeptember 5-én írták alá a felek Pekingben. A megállapodás e módosításának célja a 2004. május 1jén uniós taggá váló tíz új tagállam, köztük hazánk Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele volt. Hasonló céllal készült a megállapodást módosító második jegyzőkönyv, amelyet a felek a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz történő csatlakozására való tekintettel írtak alá 2009. március 31-én Brüsszelben. Tisztelt Ház! A megállapodást, valamint az első jegyzőkönyvet az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodás és az azt módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2009. évi X. törvény hirdette ki. A második módosító jegyzőkönyvet az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Kínai Népköztársaság kormánya közötti, a tengeri közlekedésről szóló megállapodást módosító jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2009. évi CVII. törvény hirdeti ki. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés előtt lévő jelen törvényjavaslat célja a megállapodást módosító legutóbbi jegyzőkönyv törvényben történő kihirdetése. E jegyzőkönyvet Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel a felek 2018. december 21-én írták alá Brüsszelben, majd 2019. május 24-én lépett hatályba. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény alapján az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződést törvényben kell kihirdetni. Miután a jegyzőkönyv szerves részét képezi a megállapodásnak, azt is törvényben kell kihirdetni. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő törvényjavaslat célja az elhangzottaknak megfelelően a jegyzőkönyv törvénnyel történő kihirdetése. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a jogharmonizációs célú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Zsigmond Barna Pál képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Az Európai Közösség és tagállamai és a Kínai Népköztársaság kormánya, ahogy elhangzott, 2002. december 6án Brüsszelben írták alá a tengeri szállításról szóló megállapodást, mely 2008. március 1-jén lépett hatályba. Amikor Horvátország csatlakozott az Unióhoz, a jelen törvényjavaslat tárgyát képező jegyzőkönyvben csatlakozott ehhez a megállapodáshoz is. Két okból is üdvözlendőnek tartom a megállapodásnak ezen módosítását. Egyrészt január 1-jével megkezdődött a horvát elnökség az Európai Unió Tanácsában. Emiatt kiemelten is fontos és időszerű, hogy mielőbb kihirdessük ezt a bő egy éve aláírt jegyzőkönyvet. Képviselőtársaim, még emlékeztetnék arra, hogy a tavalyi év végén tárgyaltuk Horvátországnak egy Mexikóval való uniós megállapodáshoz történő csatlakozását. Mint azt Szijjártó miniszter úr említette akkor, sajnos volt már rá példa, hogy hasonló jegyzőkönyv teljes három éven át várt arra, hogy a magyar Országgyűlés kihirdesse. Azóta szerencsére sikerült harmadára csökkenteni ezt az időt, és most sem látok rá semmi indokot, hogy ezt a ratifikációs folyamatot hosszabbra nyújtsuk, mint szükséges. A másik indok, ami miatt támogatandó az új jegyzőkönyv kihirdetése, az a Kínával való kapcsolataink stratégiai fontossága. Bár nem kétséges, hogy a koronavírus jelentette kihívás jelenleg meglehetősen nagy zavart okoz az európai-kínai kapcsolatokban is, nekünk hosszabb távon kell gondolkodnunk. Ilyen szempontból viszont világos, hogy Kína - mint a világ egyik legfontosabb gazdasági nagyhatalma - a keleti nyitás kulcsszereplője. Mind gazdasági, mind technológiai és
