Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 2. kedd - 133. szám - Egyes jogállási tárgyú és egyéb honvédelmi kérdésekkel foglalkozó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár:
3094 kényszerűen elhalványítják azoknak a komoly kérdéseknek a jelentőségét is, mert sajnos egy salátatörvényben van itt mindez, és arról csak együtt tudunk szavazni, így azt tudom mondani, hogy ez a javaslat nem támogatható. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki élni a felszólalás lehetőségével. Jelentkezőt nem látok, a vitát lezárom. Megadom a szót Németh Szilárd István államtitkár úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. Parancsoljon, államtitkár úr, öné a szó. NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Most sem tudok mást mondani, mint a két héttel ezelőtti vita során, hogy ennek a törvényjavaslatnak, törvénycsomagnak, amelyik kilenc törvényben kezdeményez módosítást, az a célja, amit Ovádi képviselő úr a Törvényalkotási bizottság többségi álláspontjaként elmondott: a Magyar Honvédség fejlesztése. Hogy ez mennyire aktuális, azt holnapután biztos mindenki el fogja mondani, aki részt vesz a különböző trianoni megemlékezéseken; akár egy olyan szempontból, hogy magát a történelmi tényt a magyar történelemnek az egyik leggyászosabb, sőt talán mondhatjuk, a leggyászosabb időpontjaként értékeli, vagy a 2010-ben lehetőséget kapott másik értékelés, hogy ebből a mélypontból egy nemzeti összefogással tudunk kijönni, akkor is el fogják azt mondani, hogy Trianon bekövetkeztének az egyik oka az akkori hadsereg teljes leszerelése és ellehetetlenítése volt. Aztán idecitálhatnánk Szurmay Sándornak, gyalogsági tábornoknak - képviselő asszony kiment, nem érdekes, amit mondok -, honvédelmi miniszternek az 1940-ben a naplójában leírt figyelmeztetését, hogy ne gondoljuk azt, hogy mi már a béke emberei vagyunk, nekünk már csak a békére kell gondolnunk, mert bármikor leselkedhet ránk bármilyen veszély. Képviselő asszony békeidőről beszélt akkor, amikor még mindig veszélyhelyzet van Magyarországon kihirdetve - az amerikai elnök azt mondta, hogy a legalattomosabb láthatatlan ellenséggel harcol az amerikai nemzet -, akkor, amikor azt látjuk, hogy a Magyar Honvédség a legfontosabb feladatokat és a legnélkülözhetetlenebb feladatokat végezte el a járvány, a koronavírusjárvány első szakaszában, hogy egyáltalán meg tudjuk fékezni ezt a járványt, és ne járjunk úgy, mint a nyugat-európaiak. Tehát abban a sikerben, amit a magyarok összefogásával, az egészségügyi szakemberekkel, illetve az időben meghozott rendelkezésekkel szoktunk körbeírni, abban a sikerben kiemelkedő és nélkülözhetetlen szerepe volt a Magyar Honvédségnek. Mi az elődeinkkel ellentétben, a baloldali kormánnyal, a Gyurcsány-Bajnai-kormánnyal, Vadai Ágnes államtitkársága idejével ellentétben valóban komolyan gondoljuk a Magyar Honvédség fejlesztését, és ez a törvényjavaslat ennek a humánpolitikai lábát teremti meg, ami a legfontosabb, mert a legfontosabb a katona. Lehetnek nagyon korszerű, modern, jó fegyverek, de azok katonák nélkül, jól képzett, hazafias szellemű, egészséges lelkű, egészséges fizikumú katonák nélkül nem működtethetők. Tehát mi azt szeretnénk, ha Magyarországon megvalósíthatnánk azt a célt, amit, ha számokban beszélünk, úgy tűztünk ki, hogy 30 ezer hivatásos és 20 ezer tartalékos katonát kell elérnünk, hogy a térség legerősebb, legütőképesebb, legmodernebb hadseregévé tudjunk válni, és ez az előttünk fekvő törvényjavaslat ezt a célt szolgálja. Még egy dolgot engedjenek meg, mert elhangzik itt mindig mindenféle, de aztán nem látom ezt a törvényjavaslat módosításaiban. Az előttünk fekvő módosító javaslat a kormánypárti képviselők módosító javaslata, amit a Törvényalkotási bizottság mint összegző módosító javaslatot terjesztett be. Erről fogunk holnap szavazni, illetve magáról a törvényről. Nincs ellenzéki javaslat semmi, csak beszéd van, semmi cselekvés. Tehát nagyon sok mindent elbír a parlamenti patkó, de azt gondolom, hogy ha komolyan gondolta volna a képviselő asszony, akkor ezt megfogalmazta volna a törvényjavaslat módosításaiban, de ez nem látható.
