Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 2. kedd - 133. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára:
3086 A tények azonban makacs dolgok, a tettek és a számok önmagukért beszélnek. A civil szektor elmúlt évtizedeinek eredményei éppen azt mutatják, hogy Magyarországon él és virul a civil élet. A 2010 előtti időszakhoz képest folyamatosan nő a civil szervezetek gazdasági ereje, így nőnek a lehetőségeik is. Ezt a folyamatot a kormány a növekvő állami támogatásokkal is igyekszik megerősíteni, mert meg vagyunk róla győződve, hogy a valódi civil szervezetek fontos építőkövei nemzetünknek. A 2011-ben elfogadott civiltörvény hatálybalépése óta a civil szervezetek támogatási környezetében olyan pozitív változások történtek, amelyek nemcsak a támogatási keretek többmilliárdos növekedésében fejezhetők ki, hanem a civil szervezetek elvárásait figyelembe vevő, pályázóbarát, bürokráciacsökkentést biztosító eljárások megteremtésében is. Ezek a mostani javaslatok is mind-mind ezt a célt szolgálják. Ennek köszönhetően Magyarországon mintegy 61 ezer civil és nonprofit szervezet van bejegyezve, s ezek jelentős része aktív. Az előzőekben megfogalmazott ismérvek többsége elmondható róluk. Azonban amikor civilekről beszélünk, fontos, hogy senkit ne riasszon el az a pár tucat hangos és jelentős médiahátszéllel bíró szervezet, amelyek gyakorlatilag politikai tevékenységet végeznek, valójában megcsúfolva a valódi civilség eszményét. Ezek az álcivil szervezetek nem rendelkeznek valódi társadalmi támogatottsággal és beágyazottsággal, és főleg nem közösséget építenek, helyette főként külföldről kapott pénzből, idegen politikai és gazdasági érdekeket képviselnek. A civilség mögé bújva Magyarországot támadják, folyamatosan megkérdőjelezve az értékeinket és elért eredményeinket. Ők azok, akik szerint itt minden rossz, akik még a társadalom által leginkább támogatott kormányzati döntésekről is megpróbálják bebizonyítani, hogy az bizony nagyon rossz. Ők nem erős Magyarországban, hanem valami egész másban érdekeltek. Mondanom sem kell, hogy ezek az álcivil szervezetek, ez az álcivil politikaiaktivista-hálózat nem számíthat Magyarország támogatására; van nekik mentoruk, a világ első számú oligarchája, aki maffiaszerű hálózatot működtet a világban. Hogy az úgynevezett elnyomott civil világról is mennyire hamis képet mutatnak, azt cáfolják a tények. Itt az egyik oldalról 61 ezer szervezetről beszélünk, ott alig százról. 2010 óta a civil és nonprofit szervezeteknek nyújtott állami támogatások összege 144 milliárd forintról a 2018. évre vonatkozó KSH-adatok alapján több mint a két és félszeresére, azaz 370 milliárd forintra nőtt. Ennyit a civilellenességről. (17.30) A Nemzeti Együttműködési Alap - amely kifejezetten a civil szervezetek működését és szakmai tevékenységét támogató finanszírozási alap - kerete a 2019. évi 5,9 milliárdról idénre már 7,7 milliárd forintra nőtt, és ez a keretösszeg 2021-re tovább növekszik, hiszen 9,3 milliárd forint a várható támogatás, és várhatóan a következő évben is tovább bővül, azaz 10 milliárd forintra nő csak a NEA keretösszege. A NEA keretösszegének folyamatos bővülése megteremti a lehetőségét annak is, hogy évről évre értékes programok valósulhassanak meg a magyarországi és a külhoni magyar egyesületek és alapítványok részéről. Ugyanígy mind a nemzetiségi, mind az egyházi civil szereplők támogatása is nagymértékben nőtt meg az elmúlt évek során. A civil szervezetek támogatási környezete mellett a működési környezetüket és szabályozásukat is érdemes folyamatosan felülvizsgálni. Az elmúlt években számos olyan döntést terjesztett elő a kormány, majd fogadott el az Országgyűlés, amelynek eredményeként megvalósult a civil szervezetek bejegyzési, illetve változásbejegyzési eljárásának az egyszerűsítése, az eljárások racionalizálása, ami egy nagy segítség a civilek számára. Szomorú, hogy ezeket a civileket támogató döntéseket az Országgyűlés eddig legalábbis nem egyhangúlag hozta meg. A most beterjesztett törvényjavaslat intézkedései mind-mind a civil szervezeteket segítik, tovább javítják, sőt kibővítik a támogatási és működési környezetüket, ugyanakkor egyszerűsítést és további bürokráciacsökkentést is eredményeznek. Ezenkívül szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy a 2020. évi „Magyar falu” program is új alapprogramra támaszkodik, a Falusi Civil Alapra. (Dr. Varga-Damm Andreának:)
