Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 2. kedd - 133. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója:
3081 (Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Isten áldja a Magyarországon élő bolgárokat, görögöket, horvátokat, lengyeleket, németeket, örményeket, romákat és románokat, ruszinokat és szerbeket, szlovákokat, szlovéneket és ukránokat! Kívánjuk, hogy a következő években a Kárpát-medence minden országában váljon természetessé az őshonos nemzetiségek védelme és támogatása, hogy Európa keresztény nemzetei a következő száz évben is megmaradhassanak, és megvalósulhasson a nemzetek közötti összetartozás is. A kormány támogatja ezt a törvényjavaslatot, és erre kéri az Országgyűlés minden frakcióját és minden képviselőjét. Elnök úr, köszönöm szépen a szót és a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen az államtitkár úr szavait. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom az államtitkár urat, hogy a vita későbbi szakaszában 8 perc időkeret áll majd még rendelkezésére. Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Igazságügyi bizottság nem állított előadót. Megadom a szót Szolga József úrnak, a nemzetiségeket képviselő bizottság által felkért nemzetiségi szószólónak, 5 perces időkeretben. SZOLGA JÓZSEF, a Magyarországi nemzetiségek bizottságának előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Ház! Poštovani Dome! Tisztelt Államtitkár Úr! A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló T/10303. számú törvényjavaslat a mögöttünk álló ötéves önkormányzati ciklusra tekint vissza, egyrészt jogalkalmazási tapasztalatait önti formába, másrészt új eljárási és anyagi szabályokat kodifikál. A nemzetiségi önigazgatáshoz és a kulturális autonómiához való jogosultságot a javaslat egyértelműen a legutóbbi népszámlálás adataihoz köti. Köztudott, hogy 2021-ben lesz a következő országos népszámlálás, így a nemzetiségi közösségeknek elegendő idő áll rendelkezésre a felkészülésre. Fontos leszögezni, hogy nem kerül sor az államalkotó tényezőként elismert népcsoportok további kibővítésére. Az elmúlt évtizedek igazolták, hogy a 13 őshonos nemzetiség valódi, nyelvükben és kultúrájukban azonos társadalmi csoportokat alkot. Megjegyzem, hogy az utóbbi időszakban a magyarországi horvátságot s annak horvát etnikai alcsoportját, a bácskai bunyevácságot több durva, gyűlöletkeltésre is alkalmas támadás érte. Az internetes felületek számos, a történelmi tényeket elferdítő, valótlan állítást tartalmaznak a bunyevác népcsoport eredetéről, történelméről és a horvátságon belüli helyzetéről. A tudományos kutatás mára egyértelműen tisztázta, hogy a magyarországi bunyevácok őshazája a történelmi Horvátország területén található. Legközelebbi rokonaik ma is Horvátországban, valamint Bosznia-Hercegovina horvát többségű területein élnek, és ugyanazt a nyelvjárást beszélik. A hazai bunyevácság kiemelkedő szellemi képviselői meggyőződéssel vallották, hogy a bunyevác történelmi örökség az egyetemes horvát kultúra szerves részét alkotja, és így is mutatták be a magyar közvéleménynek. Az Országgyűlés megalapozottan és törvényesen már két alkalommal nem támogatta önálló nemzetiségként való elismerésüket. Az Országos Horvát Önkormányzattal egyetértésben a jövőben visszautasítunk minden megosztó kezdeményezést. A Magyarországon magát bunyevácnak, rácnak, sokácnak valló polgárok etnikai alcsoportjai a történelmi, kulturális, nyelvi, valamint identitási azonosságok miatt a hazai horvátság elválaszthatatlan részét alkotják, amelyet a népszámlálás összesítésekor figyelembe kell venni. Tisztelt Ház! A továbbiakban néhány fontos módosított jogi rendelkezésre hívnám fel a figyelmet. A javaslat 14. §-a fundamentumként rögzíti a népszámlálás adataira épülő létszámot a nemzetiségi közösség önigazgatásának biztosítása érdekében. A 25 fő deklarálása figyelembe veszi a természetes fogyásból és az urbanizációból eredő hátrányok csökkentését a történelmileg nemzetiségek lakta településeken. A ténylegesen létező közösségek támogatása érdekében az új
