Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 2. kedd - 133. szám - A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosításáról szóló előterj... - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
3073 Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr jelzi, hogy szólni kíván most az előterjesztők nevében. Jelzem miniszter úrnak, hogy a zárszóval együtt 15 perces időkerete van. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar gazdaság a világ tíz legnyitottabb gazdasága közé tartozik. Az exportunk és a GDP-nk aránya a 86,5 százalékot is meghaladta. A külső tényezők nagymértékben determinálják a magyar nemzetgazdaság teljesítményét. Az elmúlt öt évben rendre nemzetgazdasági rekordot döntöttünk az export tekintetében, és bár csak a 92. legnagyobb lakossággal rendelkezünk, mégis a 34. legnagyobb exportteljesítmény a mienk a világon, és azon 35 ország közé tartozunk, amelyek 100 milliárd euró fölött tudnak exportálni évente. Ebben a tekintetben azonban nem szabad a saját babérjainkon ülni. A nemzetközi piacokon folyamatosan versenynek vannak kitéve a magyar áruk és szolgáltatásokat, ezért folyamatosan újabb és újabb érvek, folyamatosan újabb és újabb támogatások szükségesek ahhoz, hogy a magyar áruk és szolgáltatások nemzetközi versenyképességét folyamatosan növekedő szinten tartsuk. Létrejött hazánkban Közép-Európa leggyorsabb és leghatékonyabb, leginkább a piaci igényekre szabott exporttámogatási rendszere, azonban az Exim-törvény további módosításával mind a vállalkozások, mind pedig az Eximbank adminisztrációs terheit tovább kívánjuk csökkenteni annak érdekében, hogy az exportőr vállalatok minél gyorsabban és minél könnyebben juthassanak finanszírozási forrásokhoz. Szeretném elmondani önöknek, hogy az Eximbank eddig csak bel- és külföldi kockázati- és magántőkealapok esetében jegyezhetett befektetési jegyet, most azonban ezzel a módosítással megteremtenénk a lehetőségét annak, hogy ingatlanalap alapításához is ezt megtegyék. (16.30) Így gyakorlatilag finanszírozni tudnánk azokat a hazai ingatlangazdálkodással, ingatlanfejlesztéssel foglalkozó vállalatokat, akiknek így lehetősége nyílna külföldön ipari, idegenforgalmi vagy irodai ingatlanok fejlesztésében, üzemeltetésében részt vállalni, ott a Magyarországon kidolgozott technológiákat, szolgáltatásokat értékesíteni és az innovatív magyar építőipari megoldásokat is piacra bocsátani. Ezek alapvetően alacsony kockázatú befektetéseknek minősülnek, tekintettel az összetett portfólióra és azok jól strukturált mivoltára. Itt tisztelettel tájékoztatom önöket arról is, hogy törvényjavaslatunk célja az is, hogy az Eximbank mind garanciát, mind kezességet nyújthasson a nemzetközi gyakorlattal összhangban a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén, állami készfizető kezesség mellett, ami szintén az adminisztratív terhek csökkentésével járna a magyarországi vállalkozások számára. Tájékoztatom önöket arról is, hogy számos kereskedelmi bank elérte jelen helyzetben azt a limitet, amely fölött már nem hitelezhet. Ha a hitelezésnek nem tudunk újabb lendületet adni, akkor fontos gazdaságfejlesztési források esnek ki a vállalatok látóköréből, ezért számunkra kiemelt jelentőségű, hogy az eximbanki programokban társfinanszírozóként a kereskedelmi bankok részt vehessenek. Ezt teszi szintén lehetővé ez a törvényjavaslat, tehát a kereskedelmi bankok a jelenlegi limitükön felül is adhatnak ki hiteltermékeket. Ugyanakkor a külszolgálati törvényt is módosítani kívánjuk. Tekintettel arra, hogy a tartós külszolgálatot töltő kollégáink egyszerre két törvény hatálya alá is esnek a munkavégzésük során, mégpedig a kormányzati igazgatásról, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvények hatálya alá, ilyen esetekben előállnak koherenciazavarok, amelyeket nyilvánvalóan fel kell oldani. Ehhez most szükség van egy technikai módosításra, hiszen korábban a kormányzati igazgatásról szóló törvény az 50. életévüket betöltött tisztviselők számára évente három pluszszabadnapot tett lehetővé, ez azonban nem került átvezetésre azok esetében, akik külszolgálatot teljesítenek. Most ezt a kérdést is rendezni tudjuk, mint ahogy a társadalombiztosításról és nyugellátásról szóló törvénybe bekerült egy örökbefogadói díj, amelyet szintén át kell vezetnünk azok számára, akik jelenleg külszolgálatban érintettek, azt hajtják végre.
