Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. június 2. kedd - 133. szám - Tordai Bence (Párbeszéd) - a miniszterelnöknek - „Mi folyik itt?” címmel - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd): - ELNÖK: - TORDAI BENCE (Párbeszéd):
3061 ELNÖK: Köszönöm, Ungár képviselő úr. Viszonválaszra van lehetősége külügyminiszter úrnak. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A világjárvány nyilvánvalóan mindenkinek a részéről szükségessé tette a terhek viselését a védekezés során. Így voltak ezzel, így vannak ezzel a politikai pártok is, akik költségvetésének egy része a járványügyi alapba került bele. Ugyanígy az önkormányzatoknak is viselni kell a terhek egy részét, mint ahogy viseli a gazdasági szféra is természetesen. Nem akarnám minősíteni a hozzájárulás mértékét, lényeg az, hogy együtt, közösen kell leküzdenünk a koronavírus jelentette kihívásokat, és nyilvánvalóan minél sikeresebben védekeznek az önkormányzatok, annál sikeresebben védekezik az ország. Szerintem nincsen külön önkormányzati, vállalati, állami meg egyéb védekezés, Magyarországot, a magyar embereket kell megvédeni, és örültünk volna annak, örülnénk annak, ha ehhez az ellenzék támogatását is megkaptuk volna vagy megkapnánk itt az Országgyűlésben. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) Tordai Bence (Párbeszéd) - a miniszterelnöknek - „Mi folyik itt?” címmel ELNÖK: Köszönöm, külügyminiszter úr. Tisztelt Országgyűlés! Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a miniszterelnök úrnak: „Mi folyik itt?” címmel. A miniszterelnök úr távolléte miatt válaszadásra Szijjártó Péter külügyminiszter urat jogosította fel. Kérdezem Tordai képviselő urat, elfogadja-e a válaszadó személyét. TORDAI BENCE (Párbeszéd): Igen, elfogadom. ELNÖK: Jelzi, hogy igen. Tordai Bence képviselő urat illeti a szó. TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A világjárvány és a nyomában járó gazdasági válság rávilágított, hogy két teljesen eltérő politikai filozófia, politikai irány van jelen most az országok kormányzásában. Az egyik a tisztességes, jóravaló humanistáknak az útja (Dr. Rétvári Bence: Soros! - Z. Kárpát Dániel: Mondd neki, hogy Soros!), ahol a társadalompolitikát a csökkenő egyenlőtlenségek célja, az igazságos közteherviselés, a tisztességes bérek és nyugdíjak, illetve ideális esetben a létbiztonságot garantáló alapjövedelem bevezetése jelenti, ez jellemző; mint ahogy Spanyolország most a hétvégén döntött arról, hogy bevezeti az alapjövedelmet, amelyre 2,3 millió ember válik jogosulttá június közepétől. Ennek az útnak a társadalompolitikáját a béke, az összetartó társadalom és az egyenlő méltóság szavaival lehet leírni. A másik út viszont a korrupt, autoriter populisták útja, ahol a gazdaságpolitika a megszorításból és a lopásból áll, a társadalompolitika pedig a megosztás, a kirekesztés és a gyűlöletkeltés eszközeivel operál, és sajnos azt kell látnunk, hogy Magyarországon a Fidesz-kormány ezt az irányt választotta. (Dr. Rétvári Bence: Kiváló CEU-s előadás lenne!) A költségvetésből látszik, hogy minden fontos területről, az oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátásból kivonja a pénzt a Fidesz, míg Mészáros Lőrinc és Orbán Viktor egyéb pénztárosai száz- és ezermilliárdokat szakítanak a közös vagyonból. Ugyanígy, ahelyett, hogy megbékélésre törekednének, a megosztásra,
