Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény, valamint az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosít... - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
301 Ezt tehát mi nem tudjuk támogatni, különös tekintettel arra, hogy erre a magyarázat csak egy lehet, hogy egész egyszerűen nincs elég munkatárs a közigazgatási szervekben, a kormányhivatalokban, és vélhetően úgy látják, hogy ezt a munkát az előző jogszabályban meghatározott határidőn belül nem tudják elvégezni. Szerintünk ebben benne van az elmúlt tíz év kormányzásának folyamata is. Álláspontunk szerint ezeknek a munkavállalóknak is megfelelő munkakörülményeket, megfelelő bérezést kell biztosítani, hogy megfelelő létszámban tudják elvégezni az állampolgárok számára nagyon fontos munkájukat. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A DK képviselőcsoportjának vezérszónoka Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ön a megszokott lózungokkal kezdte, amelyek arról szóltak, hogy az államigazgatásban is 2010 előtt minden szörnyű volt, 2010 után pedig minden tökéletes, miközben érdemdús polgármesterként ön is jól tudja, hogy 2010 előtt a közigazgatási ügyek jelentős részét az önkormányzati hivatalok intézték. Már csak ezért sem lehet önmagában a kormányváltástól ilyen csodálatos eredményt várni. S abban is bizonyos vagyok, hogy mint azóta a közigazgatásban is eltöltött, egyébként nagy tekintélyű vezető azt is tudja, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszer sem a mosoly országa, ott sem minden tökéletes. S hogy fogalmazzak nagyon finoman: az, hogy 2010 előtt minden a hivatal kedvéért volt, azóta viszont minden az ügyfelek kedvéért van, finoman szólva sem állja meg a helyét. Éppen ez a törvényjavaslat mutatja azt, hogy pont az ügyfél szempontja az, ami a legkevesebbet számít önöknek akkor, amikor a közigazgatás rendszeréről van szó. Az, hogy mennyire átgondolt, szisztematikus, módszeres és kiszámítható ez a fejlesztés, a közigazgatás átalakítása, éppen ez a példa kiválóan mutatja. Ha emlékeznek, idehoztak a parlament elé egy olyan törvényjavaslatot valamikor decemberben, akkor is rövid határidőkkel és érdemi előkészítés, szakmai egyeztetés, érdemi indoklás és hatástanulmány nélkül, amivel egy csomó helyen belenyúltak a közigazgatási rendszerbe, és ezen túl is foglalkoztak mindennel a munkaügyi bírói ág megszüntetésétől a bírók béremelésén keresztül egészen valóban a közigazgatás ügyeiig, majd ez a törvény még hatályba se lépett, de máris megérkeznek a következő törvényjavaslattal, amelyben azt a törvényjavaslatot kiegészítik. Ezek a problémák decemberben nem léteztek? A karácsonyi szünet alatt jelentek meg az eljárásokkal kapcsolatos problémák? Akkor kezdtek el sorban állni a kormányhivatalokban az ügyfelek, hogy ilyen vagy olyan változtatást akarnak? Nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem arról, hogy ötletszerűen, kapkodva, tűzoltó jelleggel zajlik a közigazgatás átszervezése. Miközben ha van olyan rendszere a társadalomnak - talán az oktatáson kívül -, amely nagyon rosszul bírja ezt a típusú kapkodó átalakítást és átszervezést, az pont a közigazgatás rendszere. Egyszerűen a közigazgatás ethosza is azt követelné meg, hogy kiszámítható módon, hosszú távon, tartósan történjenek a változások. Ez szolgálja elsősorban az ügyfelek érdekét, ebből lesz minőségi munka, és ez teszi kiszámíthatóvá az ügyét intézni akaró vagy jogkereső államtitkár… - államtitkár? államtitkároknak is persze fontos, de én most állampolgárokra gondoltam -, tehát állampolgárok számára is azt, hogy tudják, hogyan működik a közigazgatás, és mikor milyen ügyükben hova kell fordulni. Összefoglalva azt tudom mondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak, miközben érzékeljük, hogy számos ponton jó szándékkal kíván megoldani bizonyos problémákat, van egy sor súlyos problémája. Először is nem derül ki, és erre sajnos az expozéból sem kaptunk érdemi választ, hogy mi indokolja a sürgősséget, ezt a statáriális tárgyalást, hogy hétfőre benyújtották a törvényjavaslatot, kedden tárgyaljuk, vasárnap hatályba lép. Mi teszi ezt indokolttá, mi ebben ennyire sürgős? Mi az, amit nem lehetett volna már decemberben is az Országgyűlés elé hozni, vagy mi az, ami nem érne rá április 1-jén hatályba lépni?
