Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2936 Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig Most soron következik az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvénynek az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló irányelv átültetésének kötelezettségével összefüggő módosításáról szóló előterjesztés általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/10525. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Schanda Tamás úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Bizottság 2016 szeptemberében tette közzé az európai elektronikus hírközlési kódexre vonatkozó javaslatát annak érdekében, hogy ösztönözze a nagy kapacitású, széles sávú hírközlési hálózatok kiépítését és így növelje az egész Európai Gazdasági Térség versenyképességét. A javaslatról az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament többéves tárgyalássorozatot folytatott, amelynek eredményeképp az Európai Parlament a 2018. év végén fogadta el a korábbi hírközlési keretszabályozást felülvizsgáló és újraszabályozó irányelvet, a hírközlési kódexet. A kódexet a tagállamoknak ezt követően kell átültetniük a nemzeti jogrendszerükbe. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatnak tehát az elsődleges célja, hogy Magyarország ennek a jogharmonizációs kötelezettségének eleget tegyen. A kódex a szolgáltatók közötti verseny erősítése, a beruházások ösztönzése, valamint a fogyasztói jogok erősítése érdekében átfogó módosításokat tesz a magyar elektronikus hírközlési törvényben. Tisztelt Országgyűlés! A hírközlési keretszabályok legutóbbi felülvizsgálata bő tíz évvel ezelőtt történt meg, az azóta eltelt időben a technológiai fejlődés, a piaci működési modellek átalakulása és a fogyasztói igények változása szükségessé tették az új szabályozás megalkotását. Nagyon fontos azonban, hogy a törvényjavaslat ne kizárólag a globális változásokra adjon megfelelő választ, hanem a hazai hírközlési szektor elmúlt időszakban történő fejlődésére és igényeire is megfelelően reagáljon. Ez a munka elképzelhetetlen lett volna az iparági szereplők közreműködése nélkül, akiknek a bevonása a törvénymódosítás előkészítésébe már a kezdeti időszakban magától értetődő módon megtörtént. Tisztelt Országgyűlés! A magyar hírközlési infrastruktúra a világ élvonalába tartozik. Ez a teljesítmény az elmúlt évtized fejlesztési döntéseinek az eredménye, a távközlésre ugyanis a hosszú távú gondolkodás a jellemző. Az infrastruktúránk jövőállóságát mutatja, hogy a hazai hírközlési infrastruktúra képes volt kiszolgálni például az elmúlt hetek, hónapok eddig soha nem tapasztalt terhelésnövekedését anélkül, hogy elérte volna a teljesítőképessége határát. Jelentős részben ennek köszönhetjük, hogy nem kényszerültünk arra, hogy a világjárvány hatására az ország működése leálljon, a megfelelő működés még a korlátozások alatt is biztosította és biztosítja a személyek közötti kapcsolattartást, lehetővé teszi a munkát, a tanulást és a családdal való kapcsolattartást. Ez 20 vagy 30 évvel ezelőtt valószínűleg egészen máshogy történt volna. Tisztelt Országgyűlés! Olyan törvényjavaslatot tárgyalhatunk ma, amely a hírközlési szektorban és a ráépülő iparágakban alapvetően meghatározza a következő évtizedet. A törvényjavaslat épít a már kialakult és működő intézményekre, de fontos és régóta várt, alapvető változásokat is hoz. Az új szabályozás egyik legfőbb újdonsága, hogy a széles sávú internetszolgáltatást alapvető szolgáltatásként, hírközlési kifejezéssel élve egyetemes szolgáltatásként határozza meg. Ez azt
