Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2912 országgyűlési képviselőknek ilyen leveleket, mert azok okafogyottak lennének már mostanra. Szóval, várom államtitkár úr ezzel kapcsolatos észrevételeit. Nos, a javaslat közúti közlekedést érintő részében meghatározásra kerül, hogy az országos állami tulajdonú közutak településen belüli szakaszai esetében a járdák és a kiépített autóbuszmegállóhelyek kezelői joga és feladatai az önkormányzatokhoz kerülnek. Erről az előbb hallottunk. Ezzel kapcsolatban igazándiból szakmai ellenvetés nem lenne, de nem látni, hogy forrást juttatnának az önkormányzatoknak ezen kezelői feladatok ellátásához, és ez itt a kardinális kérdés. Ugyanis tény, hogy az ilyen közutak mentén vagy egyáltalán nincs járda, vagy annak kiépítettsége, használhatósága komoly kívánnivalókat hagy maga után. Ugyanez a helyzet az autóbusz-megállóhelyek egy részével is. Egy részével, mondom, mert az ország egyes részein korábban uniós pályázati forrásokat felhasználva a szolgáltató Volánbusz Zrt. és jogelődei sok korszerű megállóhelyet építettek ki öblökkel, váróteremmel. Ahová ezek a programok viszont nem jutottak el, ott sok helyen lényegében az útpadka a buszmegálló. A kezelési adatok átruházása tehát megértem, hogy logikus az önök szempontjából, szakmailag ez megalapozott, de nyilvánvalóan többletteher a forráshiányos önkormányzatoknak, ami egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem sok új járda és buszmegálló fog épülni. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások gyorsításáról szóló 2006. évi LIII. törvény módosításával kapcsolatban szintén vannak aggályaink. Mi, engedtessék meg, Gyurcsány Ferenc óta gyűlöljük ezt a törvényt, mely messzemenően aláásta a demokratikus jogrendet, sérti a szubszidiaritás elvét és a környezetvédelmi érdekeket is adott esetben. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Orbán alatt már eljutott a jogszabály oda, kedves Nacsa képviselőtársam, hogy az önkormányzatokat, a helyi érdekeket is teljesen maga alá gyűri. A mostani, a 35. §-ban írt módosítás is ilyen. Több olyan eset volt a közelmúltban, képviselőtársaim, ahol az érintett település településrendezési érdekeivel ellentétbe került a tervezett beruházás, és a jegyző megpróbálta azzal megakadályozni, hogy a településrendezési tervek annak ellenére sem lettek hozzáigazítva az építtető elvárásaihoz, hogy ezt számukra a törvény négy hónapon belül teljesítendő kötelezettségként előírja. Most még ennek is vége lesz. Úgyhogy, ha a település nem hódol be, akkor a település ellenállása ellenére ki fogja adni a kormányhivatal az építési engedélyt. Tehát eljutottunk oda, hogy a településeknek már nem lesz joguk, beleszólásuk abba, hogy az állam, illetve az állam haverjai mit hova építenek majd az ő területükön. Szerintünk ez egy súlyos konfliktus, a rendszerváltáskor kialakított hatalommegosztás nyílt felrúgása. Önöknek, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, ebben a vonatkozásban tényleg nincsen okuk arra, hogy visszafelé mutogassanak, hiszen az a véleményünk, hogy Orbánék, önök most ugyanolyan alapon dolgoznak, mint annak idején Gyurcsány Ferenc, csak az a helyzet, hogy ezt sokkal precízebben és sokkal erőszakosabban teszik. A települési önkormányzatok hatáskörei, forrásai lényegében megszűnőben vannak - a mai nap során az alatt a négy-öt órás vita alatt erről a képviselőtársaim is nagyon sokat beszéltek -, s azok a feladatok maradnak náluk, vagy kerülnek hozzájuk, amiről az előbb itt beszéltem, amelyek ellátása az állam számára nyűg, a forrás hiányában ellátatlan feladatokért pedig lehet majd itt teli torokkal szidalmazni adott esetben az ellenzéki vezetésű településeket. No, ami hab lehet még itt a tortán, az a törvényjavaslat rövidke kis 39. §-ában szerényen megbújva található. (14.50) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. §-a egy bekezdéssel egészülne ki. Azt írják, hogy a g) pontban meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető. Mi is az a g) pont, Nacsa képviselőtársam, keressük meg! Ez bizony örömforrás lehet, adott esetben a haveroknak. A 2011. évi CXCVI. törvény vonatkozó 6. része az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeiről szól. A 12. § felsorolja az állam kizárólagos
