Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - A Bernben 1980. május 9-én kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv szerinti szövegének 2009. évi és 2018. évi módosításai kihirdetéséről és a Bernben, 1980. május 9-én... - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2903 mondjuk, „csak” 20, akkor melyeket szemelték ki önök arra, hogy ott megszüntessék a forgalmat, vagy örök időkre beszántsák. Arról is szól a fáma, hogy bizony a Kecskemét-Szolnok-Cegléd-Békéscsaba-Szeged által behatárolt területen belül egyáltalán nem marad majd vasúti szárnyvonal. Viszont ha azok a dolgok, amelyeket itt el tetszettek mondani, tényleg fontosak a kormánypártok számára, akkor szerintem ezeket a terveket kapásból le kellene söpörni az asztalról, vagy legalábbis nem olyanformán foglalkozni velük, ahogy Magyarországon az történni szokott. Tehát, ugye, a békákat nem kérdezik meg arról, hogy lecsapolják-e a mocsarat, aztán majd az ott élő emberek szépen szembesülnek azzal, hogy mit döntenek a fejük fölött, és majd megmondják nekik, hogy kell-e nekik vasút, vagy pedig nem kell. Mi abban hiszünk, hogy igen, ez a vasút nagyon fontos dolog lenne. Ha a képviselő asszony előbbi szavait felidézzük, azt mondta, hogy az elmúlt időszakban mintegy 1300 milliárd forintot fordítottak vasútfejlesztésre. Teljesen rendben való dolog, hogy ha nem túlárazott projekteken keresztül valósul meg ez a fejlesztés. De akkor kénytelen vagyok most idetenni és egy ellentétpárt alkotva felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar vasúthálózat mintegy 8 ezer kilométer hosszúságú. Erre költöttek el 1300 milliárd forintot. Most egy alig 150 kilométeres szakaszra kívánnak majd - vitatkozhatunk itt a számokon, mondjuk, maradjunk az ezermilliárdos összegnél - 1000 milliárdot költeni, ez a Budapest-Belgrád-vasút hazai szakasza. Nincs itt valamiféle aránytalanság? Mert mi úgy érezzük, hogy igen. Ha forrásszűke van, márpedig azt látni, hogy sok esetben bizony nem bővelkedhetünk forrásokban, akkor nem lenne értelmesebb ezeket a pénzeket racionálisabb módon elkölteni úgy, hogy az hasznosuljon is? Most itt egy alig 150 kilométeres szakaszra - ugye, tegnap szavazott erről a tisztelt Ház - 1000 milliárd forintot nem sajnálnak. Ezek a mellékvonalak pedig ott vannak, ott állnak, lebegnek a semmiben, a bizonytalanságban, mert bármikor kimondhatják a halálos ítéletet rájuk. Holott tudni azt, önök is elmondták még ellenzékben nagyon sokszor, hogy a vonalfelszámolások, illetve a járatmegszüntetések során az a valós megtakarítás igazándiból egyáltalán nincsen arányban azzal a társadalmi kártétellel, amit azoknak a területeknek okoz, amelyeket ezzel a bezárással sújtanak. Mi azt mondjuk, hogy a magyar vidék ennél jóval-jóval többet érdemelne, és valamikor most már választ kellene arra adniuk, hogy még a néhány évvel ezelőtti nemzeti közlekedési stratégiában valahogy úgy fogalmaztak, hogy a 8 ezer kilométernyi hazai vasúthosszból körülbelül 6 ezer kilométer az, ami rentábilisan fenntartható, tehát ez a törzsvonalakról szól, illetve a haszonnal üzemeltethető mellékvonalakról. (14.10) Akkor tegyük fel itt is és még egyszer a kérdést államtitkár úrnak is, hogy mi lesz a fennmaradó 1700-2000 kilométernyi vasúti szárnyvonallal. És akkor egészen konkrétan, államtitkár úr, még egyszer, mi lesz a sajtóhírekben megjelent 46 vagy éppen 20 vasútvonallal, amelyekről mi itt a Jobbik frakciójában azt mondjuk, hogy a vidék számára, a vidék megmaradásának szempontjából, a magyar megmaradás szempontjából, a népességmegtartó erő szempontjából bizony-bizony óriási szükség lenne. Várunk egy coming outot, államtitkár úr. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és az LMP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Nacsa Lőrinc képviselő úr, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának vezérszónoka, parancsoljon! NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A berni székhelyű, 35 évvel ezelőtt létrehozott nemzetközi vasúti fuvarozási államközi szervezet alapító egyezményét a nemzetközi vasúti fuvarozási egyezményt már több alkalommal módosították, az elmúlt években, évtizedekben is több alkalommal járt itt az Országgyűlés előtt is. Így az 1999-ben
