Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az ülésnap megnyitása - A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára:
2898 emberek azért kapják a fizetésüket, azért kapják a választóktól a felhatalmazást, hogy a megye javát szolgálják - a kormánypártiak is és az ellenzékiek is. Ott is van bizottsági struktúra, ha jól tudom, annak is vannak ellenzéki elnökei, ott is vannak a megyei közgyűlésnek olyan tisztségviselői, akik nem kormánypártiak, tehát ez egy olyan testület, mint ez a parlament: vegyes. Kétségtelenül igaz, hogy a megyei választópolgárok döntő többsége most éppen a kormánypártiakat tette többségbe, de ettől még ugyanúgy minden politikai oldal ott ül, és mindenkinek az a feladata, hogy a megye javán munkálkodjon, és ez teremthet konfliktushelyzeteket. Tehát amikor két település között - mindkét település jogosan szeretne az adóbevételekből részesedni, mert szerintem jogos, minden fejlesztési igény jogos, ami az állampolgárok oldaláról jön, de - egy adott mennyiségű forrás áll rendelkezésre, és ezt a konfliktust valakinek fel kell oldania a két egyenlő települési önkormányzat között, akkor ki más lenne erre alkalmas, mint a szintén önkormányzati autonómiával rendelkező megyei önkormányzat? Éppen ezért én egyszerűen nem tudom átfogni - valószínűleg a hiba az én készülékemben van, de én nem tudom átfogni - azt, hogy mi lehet ezzel összefüggésben az elfogadhatatlan. És ahogy hallgattam az ellenzéki felszólalásokat, Szakács képviselő úr például - nem tudom, emlékeznek-e rá - egy ötperces monológot beszélt arról, hogy anno, tehát még a korábbi rendszerben Pécs környéki egyéni választókerületekben megválasztott országgyűlési képviselők és Pécs város polgármestere együttműködtek. Tehát ha jól értem, Szakács képviselő úrnak az volt a baja, hogy Pécs akkori polgármestere és a pécsi országgyűlési képviselők bizony leültek, és megbeszélték, hogy Pécsnek mi lenne jó, és azért ők együtt dolgoztak meg lobbiztak meg foglalkoztak ezzel, és hogy ez milyen rettenetes történet, hangzott el Szakács képviselőtől egy körülbelül tízperces, egész dramaturgiai ívet felhúzó felszólalásában. Nem ez lenne a feladat? Nem ez lenne a dolognak a lényege, hogy nem pártpolitikai alapon, nem tudom, milyen szabadságharcot kellene folytatni, hanem az országgyűlési képviselőknek, a településvezetőknek és az államnak együtt kellene működnie az adott település és adott térség fejlesztéséért? Szóba került többször a gödi eset. Bocsánat, nem tudom, ha önök ezt tényleg így gondolják, akkor a Jóisten óvjon meg minket attól, hogy végrehajtói pozícióba kerüljenek valaha önök is, de én azt gondolom, hogy nem így gondolják, csak ezt mondják, de szerintem akkor is komoly problémák vannak. Tehát önök tényleg azt gondolják, hogy idejön a Samsung, a világ egyik legnagyobb vállalata, amelynek három darab gyára van - kettő darab Ázsiában és egy darab Gödön -, és ez úgy zajlott le, hogy ültek Szöulban a Samsung vállalat vezetői, kinyitották a térképet, ráböktek Gödre, és azt mondták, hogy miért ne építenénk meg az egyetlen Ázsián kívüli high-tech akkumulátorgyárunkat itt? Vagy ahogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úr mondta, hogy három-négy tehetséges ember Gödön összeült, és ők megbeszélték a Samsung vezetőivel, hogy akkor az egyetlen európai gyárat csinálják meg itt? Ha önök tényleg azt gondolják, hogy ez így történik, akkor az a baj; ha nem azt gondolják, és mégis ezt mondják, akkor pedig az a baj. Ez a történet úgy tud működni, hogy a magyar állam, a magyar kormány teljes intézményrendszerével, évek munkájával dolgozik azon, az önkormányzatok együttműködésével, a helyi vállalkozók együttműködésével és mindenkivel, aki normálisan gondolkodik ebben a kérdésben, mert teljesen egyértelmű és normális, hogy az a magyar nemzetstratégiai cél, hogy ez a vállalat idejöjjön, ezt a high-tech iparágat idehozza, és ez jó az országnak is, illetőleg jó a helyieknek is. És ez az évek munkájával létrejövő konstrukció az, amit fenn kellene tartani. Valóban, a veszélyhelyzet alatt azért kellett ez ügyben konkrétan lépni, mert a baloldali városvezetés konkrétan egymással volt elfoglalva, és a beruházás ellehetetlenítéséhez járult volna hozzá, ha az a tevékenység tovább folyik, amit ők akkor végeztek, és amivel ők emberek, szervezetek, a magyar állam és az ott élők meg ott dolgozók évekig tartó munkáját akarták volna ellehetetleníteni. De az egy veszélyhelyzeti ügy, az egy teljesen más történet, az egy egyedi helyzet; ez pedig egy általános lehetőség, ami azt a problémát kívánja kezelni, hogy hogyan lehet arányosabban a forráselosztást az ilyen típusú beruházások esetében megvalósítani.
