Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az ülésnap megnyitása - A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - VARGA ZOLTÁN (DK): - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
2890 végre lehet a településekről beszélni egy törvény kapcsán, még akkor is, ha ezzel a törvénnyel nem lehet egyetérteni, és önkormányzatisággal és mindennel ütközik. Hadházy képviselő úrnak csak azért említettem a nevét, mert említetted, hogy jobb lett a helyzetük az önkormányzatoknak már ’98-2002 között is, de különösen 2010 óta. Azt szeretném megemlíteni, és ez a legfontosabb, hogy mit kaptak az önkormányzatok 2010 óta, amióta ilyen nagyon megváltozott és megjavult a helyzetük. Korábban a személyi jövedelemadó helyben maradó része az önkormányzatokat illette. Azért tévedés, amit említettél, hogy bejárnak dolgozni, és Pestnek hozzák a pénzt, mert a személyi jövedelemadó a bejáró dolgozók után ott, a lakhelyén keletkezett, és annak az önkormányzatnak volt a bevétele. Ezt vették el a településektől, a sok bejáró ingázó személyi jövedelemadóját elvették. Ez sok-sok milliárd forint, most nem akarok blöffölni, az én esetemben, én is polgármester voltam, tudom, hogy mennyi pénz az, amit elvettek tőlünk, a helyben maradó személyi jövedelemadó. A másik, amit elvettek a településektől, ez a gépjárműadó. Ez először száz százalékban bennünket illetett meg, és a gépjárműadónak az a törvény, ami ezt lehetővé tette, ki is mondta, hogy miért éppen a településeket illeti meg, majd 2010-től elvették előbb a 60 százalékát, most elvették a 40 százalékát, tehát az a bejáró, aki ingázva a dugóban ott áll az M3-ason meg az autópályákon, az a gépjárműadó azt a települést illette meg szintén. Attól vették el, a településtől, a gépjárműadót is. És ha azt veszem, hogy mondjuk, Budapest és az agglomeráció vonatkozásában működött egy agglomerációs törvény, azt 2010 után, már ebben a ciklusban, amiben vagyunk, megszüntette a parlament, és megszüntette az ugyanilyen regionális fejlesztési törvényt, a Balaton-törvényt is. De a kistérségi társulások is lényegében megszűntek. Ezek mind településeket segítő törvények voltak, ezek megszűntek. Nem akarom mondani, többen itt megemlítették az iparűzési adónak ezt a fenyegető helyzetét, és magát az iparűzési adót érinti ez a törvényjavaslat itt. Budapestiként azt gondolom, megengedem magamnak, hogy gondolkodjam azon, hogy Budapesten is lesz ilyen - szerintem ez a különleges gazdasági övezet Budapesten nem lesz. Nem lesz azért, mert ha kijelölnék különleges gazdasági övezetnek bármelyik külső kerületet, akár belső kerületet is, akkor azt a főpolgármester urat nevesítve Karácsony Gergelyhez kellene csoportosítani, hiszen a törvény szerint megyének számít, és egyébként is így volt a korábbi önkormányzati törvényben is. Nem fognak odaadni egy pénzt, hogy visszaossza valamelyik kerületnek, ráadásul többségük van. Tehát visszakapom akár, ha nálam lenne egy ilyen övezet, én fogom visszakapni, mert van egy többségem. Tehát Budapesten nem lesz ilyen. Ezért akár még könnyen is vehetem. Ha pedig azt veszem, hogy mégiscsak lesz, akkor az a következő miatt. Az, aki az iparűzési adót kiveti - ugye, ebben az esetben az adóhatóság, a NAV lesz, úgy tűnik, vagy nem tudom, ki lesz az adóhatóság, de mondjuk, a NAV szedi be. Ez egy egészen különleges feladata lesz a NAV-nak. Eddig azért az önkormányzatoknál apparátus volt felállítva, hozzáértő szakapparátus, aki az adót beszedi, a törvényben az van írva, hogy a NAV naponta utal. Aki ezt írta, nem tudja, hogy nem naponta utalják ezt az adót, hanem évente egyszer, azt is szeptemberben. Azt is most kaptuk ettől a kormányzattól előterjesztésként, hogy az iparűzési adót, amit kétszer kaptunk korábban, most csak egyszer, és pont most van az a hosszú szakasz, amikor ki fognak vérezni a kasszában az önkormányzatok, mert csak szeptemberben fognak pénzt kapni. Tehát nem jön pénz az önkormányzatokhoz, most abban a szakaszban vagyunk. Ez egy hihetetlenül nehéz likviditási problémát fog okozni. Számos likvid hitelt kell fölvegyenek az önkormányzatok, hogy végig bírják csinálni szeptemberig ezt a gazdasági évet. Szeptembertől talán beáll az, hogy úgy terveznek, hogy évente egyszer jön ez az iparűzési adó, ahol számottevő, és vannak olyan, nagyobb adóerő-képességgel rendelkező önkormányzatok, körülbelül 176, ahol át tudnak állni. De ahol csak pici az iparűzési adó, annál egy évet kivárni azért, hogy az iparűzési adót megkapja… Nyilván ez az egy évre való csúsztatás évi két utalás okán, a vállalkozásoknak akart kedvezni, különösen a nagyadózóknak, nekik segített. Ha azt veszem, hogy a gödi lex, tehát a gödi példa alapján ez bevezetésre kerül, akkor mi a helyzet azzal, hogy azt mondja ennek a cégnek, hogy az építményadódat elengedem, a telekadódat
