Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 25. kedd - 108. szám - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - DR. GURMAI ZITA (MSZP):
285 tapasztaltuk, hogy eddig konszenzusosnak tartott szakmai koncepciók és fejlesztési tervek mögül Budapest főváros vezetése kihátrál vagy vonakodik. Nem értjük ennek az okait. Most például a Galvani híd felépítésére gondolok, illetőleg a repülőtér fejlesztésével kapcsolatban is mintha egy kis egyet nem értés alakulna ki. Ebben is szeretném kérni képviselő asszony segítségét, mert azt hiszem, hogy itt a szakmának és nem a politikának kellene dominálnia. Egyébként pedig e fejlesztések, mind a kötöttpályás közlekedés, a tömegközlekedés, mind pedig az agglomerációs kapcsolatok fejlesztése ügyében jó hírekkel tudok szolgálni. A kormány elkötelezett ezeknek a fejlesztéseknek a továbbvitelében. Épp a napokban látott napvilágot az a hír, mely szerint a kötöttpályás közlekedés fejlesztésében, tehát a HÉV fejlesztésében a tervpályázatot a Budapesttel és az agglomerációval foglalkozó államtitkárság kiírta, és egyébként a Közfejlesztések Tanácsa révén Budapest fővárossal együttműködve további fejlesztéseket tervezünk. Köszönöm szépen a szót. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! „Aktuális ügyekről” címmel az MSZP képviselőcsoportjából Gurmai Zita képviselő asszony jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Parancsoljon, képviselő asszony, öné a szó. DR. GURMAI ZITA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Február 27-én van az egyenlő díjazás európai napja. Egy ország sikerében alapvető szerepe van a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosításának. Ha a nemek közti egyenlőség megvalósul, akkor azzal igazán az adott társadalom nyer, hiszen így mindenki olyan életszínvonalon tud élni, amiért valóban megdolgozik. Az egyenlő bérezés a gazdaságot is fellendítené. Becslések szerint a nemek közötti bérszakadék 1 százalékos csökkentése a bruttó hazai termék 0,1 százalékos növekedését eredményezné. Ahogyan azt bizonyára önök is tudják, Magyarországon a nők átlagosan két hónappal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez azt jelenti, hogy a nők az idén is a novembert és a decembert is ingyen fogják végigdolgozni. A KSH legutóbbi, 2020. január 31-én megjelent jelentése szerint 2019 januárja és novembere között a bruttó átlagkereset a teljes munkaidős alkalmazásban álló férfiaknál 398 100 forint, míg a nők esetében 332 700 forintot ért el. Rossz hír továbbá, hogy a keresetek növekedésének az üteme is eltér, ez a férfiaknál 11,7 százalékos, a nőknél pedig 10,6 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Remélem, egyetértünk, hogy ez így nincsen rendjén. Ezen a helyzeten mielőbb változtatnunk kell. Meg kell szüntetnünk a nők kiszolgáltatottságát a munkaerőpiacon is. A munka világában a nők a béralku-pozíciókban sokkal rosszabbak, mint a férfiak, ez közismert. Az otthoni munkát is figyelembe véve, összességében a nők heti munkaideje több, mint a férfiaké. A nők emellett kevesebb vezető pozíciót töltenek be, és azt is kevesebb pénzért. Az Eurostat adatai szerint 23 százalékkal kevesebbet keresnek óránként, mint férfi vezetőtársaik. Az Európai Parlament további fellépésre szólítja fel a tagállamokat a nemek közötti bérszakadék csökkentése szempontjából. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég jelentette be, hogy dolgozik a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új európai stratégián és a fizetések átláthatóságára irányuló szabályokon. (9.40) A magyarországi helyzet kapcsán nem mehetek el szó nélkül az elmúlt évek munka világát ért átalakításai mellett sem. A Fidesz által elfogadott és 2012-ben hatályba léptetett munka törvénykönyve számos esetben csorbította a megszerzett munkavállalói jogokat és gyengítette a dolgozók érdekérvényesítő képességét. Ebből adódóan a nők helyzete 2012-től sokkal rosszabb lett, mint korábban volt. Ez különösen igaz a bérekre. A nők a béralkuk, bérezések területén jelentősebb hátrányba kerültek, mint a férfiak. Hogy miért? Mert nekik kell gondolniuk a családjukra, az otthon végzett munkájukra, a gyermeknevelésre vagy akár az otthonápolásra. Nekik kell megteremteniük az egyensúlyt a család és a karrier között. Ez nem könnyű feladat, különösen akkor, ha nem kapnak segítséget céljaik eléréséhez.
