Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 20. szerda - 131. szám - Az ülésnap megnyitása - A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2840 regisztrálhattunk. Ennek köszönhetően hazánk beruházási rátája a 2010-hez mért 20,2 százalékról a tavalyi évben már 28,6 százalékra emelkedett. Ez a második helyet jelenti az Európai Unióban. A növekedési lehetőségek kihasználását támogatja az is, hogy Magyarország tőkevonzó képessége is számottevően erősödött az elmúlt évek során. Csupán az elmúlt időszakban bejelentett vállalati fejlesztések meghaladják a 4000 milliárd forintot. Ez az éves hazai GDP mintegy 9 százalékát kitevő összeg. Középtávon a beruházások révén megvalósult tőkekapacitások fokozatos felfutásuk után éves szinten mintegy 12 000-20 000 milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, ami a jelenlegi kivitelnek a 35-56 százalékát jelentheti, attól függ, hogy hogyan számolunk, és hogyan realizálódnak ezek a célkitűzések. A kedvező folyamatokat támogatja megítélésünk szerint továbbá az is, hogy a tőkeköltségeket érdemben mérséklő tételként 2017-től 9 százalékra csökkentettük a társasági adó kulcsát. Ez Európai Unió-szerte továbbra is a legalacsonyabbnak számít. A Nemzeti Befektetési Ügynökség, a HIPA által közölt statisztika alapján 2019-ben rekordmértékű, összesen 101 projekt kapcsán született pozitív befektetői döntés hazánk vonatkozásában, és a tőkevonzó képesség tekintetében hazánk egyre kedvezőbbé váló pozícióit az erre vonatkozó indexek, például „global best to invest” indexek is alátámasztják. Sorozatban másodszor kerültünk a világ tíz legjobb befektetési célországa közé. Azt gondoljuk, hogy ez olyan eredmény, amire Magyarország minden polgárának joga van büszkének lenni, és azon dolgozunk, hogy ezeket az eredményeket meg tudjuk őrizni, ezért hazánk tőkevonzó képességét, illetőleg a nemzetgazdaság teljesítőképességét továbbra is növelni tudjuk. Erről szól az előttünk fekvő törvényjavaslat is, amelynek célja röviden összefoglalható: lehetőséget biztosít arra, hogy különleges gazdasági övezeteket lehessen létrehozni. Ezekre a különleges gazdasági övezetekre eltérő szabályok vonatkoznak mint általános beruházási célterületekre. Ezekre a különleges beruházási övezetekre az a jellemző, hogy természetesen, mivel hazánk minden területe, minden négyzetcentimétere valamelyik település közigazgatási területéhez tartozik, de ezekre a beruházásokra az jellemző, hogy olyan volumenűek, hogy hatásukat tekintve túlmutatnak a fekvés szerinti települési önkormányzat határain, és ezt a településhatárokon túlmutató hatást kívánja kezelni, illetőleg a beruházást elősegíteni és támogatni a kormány ezen törvényjavaslattal. A törvényjavaslat szerinti megoldás megítélésünk szerint arányosabb elosztást tesz lehetővé a megyén belül, arra való tekintettel, hogy az ilyen övezetben megvalósuló beruházások, amint említettem, nemcsak egy településen, hanem annál tágabb körben, adott esetben a megye egész területére kifejthetik hatásukat. A törvényjavaslat megengedő, egy lehetőséget kínál, tehát nem kötelező egy beruházással érintett célterületet ilyen gazdasági övezetté nyilvánítani; gazdasági elemzés, hatástanulmány szükséges ahhoz, illetőleg a törvényjavaslatban részletesen rögzítve vannak a feltételek, amelyek mentén ezeket a minősítéseket meg lehet tenni. A törvényjavaslat alapján ezt követően a megyei önkormányzathoz befolyó adóbevételeket ennek érdekében a megyei önkormányzat a rendelet alapján célzottan tudja felhasználni a megye területén fekvő, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a települések működésének támogatására. A szabályozási logika tehát úgy néz ki, hogy mivel olyan beruházásról van szó, ami több települést érint – tulajdonképpen, azt hiszem, józan ésszel ilyen nagy típusú beruházások esetében ezt nem lehet vitatni -, ezért egy másik önkormányzati szereplőt is bekapcsol. Másik önkormányzati szereplő dönt a beruházással érintett adóbevételek felhasználásáról, amit elsődlegesen azon a településen kell felhasználni, amit közigazgatásilag érint a beruházás, de természetesen az átnyúló hatások miatt más települések fejlesztésére, illetőleg az ottani beruházást támogató lépésekre is fordítani kell ezeket az összegeket.
