Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - Az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2748 képviselők által benyújtott előterjesztés H/7380. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának, valamint a megfogalmazódott kisebbségi véleménynek az ismertetésére kerül sor. Ezekre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Herczeg Tamás képviselő úr a bizottság előadója. Tájékoztatom, hogy legfeljebb 8 perc áll rendelkezésére. Parancsoljon! HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. május 14-én tartott ülésén megtárgyalta az éghajlatváltozási veszélyhelyzetből fakadó, halasztást nem tűrő feladatokról szóló H/7380. számú határozati javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 23 igen szavazattal, 9 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Ma délután három érintkező, illetve összefüggő törvény, illetve határozat javaslatáról vitatkozunk, és mindhárom javaslat lényege tulajdonképpen az, hogy a lakókörnyezetünk és a teremtett világ védelme mindannyiunk érdeke, és nem csupán érdeke, hanem felelőssége is, hiszen mindannyian tiszta vizet szeretnénk inni, minőségi élelmet, jó levegőt és elviselhetőbb klímát szeretnénk. A mai helyzet jellemzésére azonban el kívánom mondani, hogy a Meteorológiai Világszervezet éghajlati értékelő jelentése szerint a 2019. év, amely a második vagy harmadik legmelegebb év a szisztematikus mérések kezdete óta, globálisan egy roppant meleg tíz évet zár, és a jelentés megerősíti azt is, hogy rendkívül gyorsuló mértékben vagyunk ezeknek a változásoknak a tanúi. A szén-dioxid koncentrációja világviszonylatban 2018-ban rekordszintet ért el a légkörben, és 2019ben is tovább emelkedett. Ez már csak azért is problémás, mert a szén-dioxid a légkörben évszázadokon át, az óceánokban pedig még hosszabb ideig megmarad, így fenntartja, illetve fokozza az éghajlatváltozás folyamatát. Nem mellékes körülmény, és azt hiszem, a mai napon, a mostani időszakban ennek különös jelentősége van, hogy a szélsőségesen meleg időjárási körülmények egyre növekvő terhet rónak az emberi egészségre és az egészségügyi ellátásra is. Ez a jelentés, amelyet említettem, rámutat arra is, hogy 2018-ban 220 millióval több 65 évnél idősebb kiszolgáltatott személyt érintett hőhullám, mint 1986 és 2005 között átlagosan, és több mint 820 millió ember éhezett tavaly. Az élelmiszerválság 33 országot érintett, ezek közül 26 országban az időjárás és a szélsőséges gazdasági krízis idézte elő ezt és a konfliktusokat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat is számos olyan adathalmazt tesz közzé, amely mutatja a viszonyok, jelen esetben a hazai viszonyok kedvezőtlen alakulását, és persze nemcsak a hőmérsékletváltozás tárgykörében, hanem például a csapadékmennyiség és a csapadékeloszlás tekintetében is. Például az évszakok bontásában vizsgált csapadékváltozás adatai tavasszal szignifikáns eltérést mutatnak: 1981 és 2010 között a tavaszi csapadék 17 százalékkal csökkent, holott ez alapvetően meghatározza a mezőgazdaságban a termelés mennyiségét, minőségét. Kevesebb a csapadékos napok száma, és egyre többször hirtelen lezúduló zápor, zivatar formájában hullik a csapadék. Látható tehát, hogy a teremtett világ, a környezeti örökségünk veszélyben van, a védelme a közös jövőnk, a közös felelősségünk is; a kormány ennek tudatában cselekszik. Az elérendő cél az, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk ne legyen vesztese. A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. Ezek egymást támogató megoldások, és mindkettő tiszta energiaforrásnak tekinthető. A nap- és atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Tisztelt Ház! A kormány által kihirdetett klíma- és természetvédelmi akciótervnek köszönhetően július 1-jével megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása, 2021-től betiltásra kerül az egyszer használatos műanyagok forgalmazása. Ugye, a tiszta víz nemzeti kincsünk, ezért
