Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár:
2744 De azért mégiscsak abból induljunk ki, hogy egy kormánynak és az önkormányzatoknak alapvető és elsődleges kötelezettsége, hogy a köz megbízása alapján a közszolgáltatásokat biztosító, annak helyet adó közintézményeket tegye rendbe mind energetikai szempontból, és ezzel példát mutasson a lakosság irányába is, hogy felelős gazdaként ezeket a közszolgáltatásokat biztosító intézményeket felújítja, és hogyha lehetséges, akkor nemcsak csökkenti az energiafelhasználást, és ezáltal csökkenti a közkiadásokat, hanem jó példával elöl járva szemléletet is formál, követendő példaként állítva az ilyen jellegű beruházásokat a magánvállalkozások és a lakossági szektor irányába is. Ez történt. Még egy dolgot azért itt szeretnék leszögezni: egy-egy ilyen beruházás esetében nem csupán energiamegtakarításra, és ezáltal pénzügyi megtakarításra kerül sor, hanem az adott intézmény által nyújtott szolgáltatásban is minőségi változás következik be. Tessék belegondolni abba, hogy ha egy kórháznak az energetikai korszerűsítésére sor kerül, akkor a téli időszakban nem viszi ki a huzat a betegeket a kórházból, a nyári időszakban pedig nem tetézi az egyébként orvoslásra váró bajukat az a hőség, amely elviselhetetlenné válik egy-egy kórteremben, ami nem a kínszenvedésre, hanem inkább a gyógyulásra kellene hogy megfelelő feltételeket biztosítson. Tehát én egyáltalán nem irigylem a közintézményektől ezeket a pénzügyi forrásokat, és nem irigylem a közintézményeink által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevőktől - legyenek akár betegek, akár iskolába járó gyerekek -, hogy normális körülmények között, jobb körülmények között és jobb színvonalon tudják igénybe venni a szolgáltatásokat, mert minden egyes energetikai korszerűsítés és megújulóenergia-termelés feltételeinek a kialakítása együttesen azt eredményezi, hogy az ellátási körülmények komfortja is javul, és ezáltal jobb közszolgáltatást tudnak biztosítani az állampolgárok számára, alapvetően ez a feladat. Én azt látom, hogy itt nem a pénzek kicsatornázására került sor, hanem a közintézmények esetében a kormányzat - részben európai uniós támogatással - pénzt dobott be az ablakon, annak érdekében, hogy ebből a pénzből olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek későbbi megtakarításokat eredményeznek, és jobb szolgáltatásokat tudnak biztosítani az igénybe vevők számára. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK: Nagyon szépen köszönöm. Kíván-e még valaki szólni, tisztelt képviselők? (Nincs ilyen jelzés.) Megállapítom, hogy nem. A vitát lezárom. Most kérdezem meg államtitkár urat, hogy a kormány nevében kíván-e most reflektálni. (Jelzésre:) Parancsoljon, öné a szó. DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Nagyon szépen köszönöm, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány részéről nagyon nagy figyelemmel és érdeklődéssel figyeltük, figyeljük azt a vitát, amely a törvényjavaslat körül és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslat körül folyik, hiszen olyan kérdésről van szó, amely a kormányzat számára is kiemelt jelentőséggel bír. Úgy látjuk, hogy a benyújtott törvény és a kapcsolódó határozati javaslat természetszerűleg korunk egyik legnagyobb kihívására, az éghajlatváltozás problematikájára reagál. Természetesen a klímaváltozás a jövőnket döntően befolyásoló tényező, és ezért meg vagyunk róla győződve, hogy ahhoz, hogy ezzel a problémával felelősségteljes módon tudjunk bánni, ahhoz átgondolt tervekre, hatékony cselekvésre van szükségünk. Tehát a kormány oldaláról - és mindig ezt hangsúlyozzuk - ebben a kérdésben a cselekvés oldalán állunk. A törvénytervezet sorsát figyelve mi azt gondoljuk, hogy az eredetileg benyújtott javaslatok, miközben azok a célok, amelyek abban megfogalmazásra kerültek, a kormány által is nagyon lényeges és kiemelt problémával foglalkoznak, olyan ambíciókat, olyan célokat fogalmaztak meg, és iktattak volna törvénybe, amelyekről azt gondoljuk, hogy ha azokat megvalósítjuk, akkor azok elviselhetetlen terhet jelentettek volna vagy jelentenének a magyar lakosság és a magyar gazdaság számára. És lényegében azokat a gazdaságfejlesztési lehetőségeket sem tudtuk volna megvalósítani, amelyekre egy kiegyensúlyozottabb célrendszer esetén, úgy látjuk, hogy lehetőségünk nyílik.
