Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP):
2736 Ön azzal sem ért egyet, hogy a hazai környezetet, társadalmat és gazdaságot tekintve meg kell felelnünk minden előttünk álló kihívásnak. Ön azzal sem ért egyet, hogy 40 százalékkal csökkentsük az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ig. Ön azzal sem ért egyet, hogy Magyarország a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21 százalékos megújulóenergiaforrás-részarányt érjen el 2030ig. A teljes klímasemlegességgel sem ért egyet 2050-re. Ezek mind benne vannak ebben az önök által is az asztalra tett javaslatban. Tehát hogyha ezt valaki végigolvassa - és ez sem olyan hosszú, végig lehet olvasni -, akkor mindenki láthatja, hogy mi az, amivel Tordai Bence nem ért egyet. Ezek után magát zöldnek nevezni kissé kétszínű lesz - vagy legalábbis nem lesz őszinte -, méregzöldnek esetleg vagy görögdinnyének, ahogy egyébként a miniszterelnök ezt már többször frappánsan megfogalmazta. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Tehát akkor ezekkel nem ért egyet a képviselő úr, ezt tisztáztuk a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ezt a későbbi vitákban is elő lehessen keresni. Ami Z. Kárpát képviselőtársamat illeti, a kormány szerintem helyesen döntött akkor, amikor az európai uniós forrásokat, amikre energiahatékonysági pályázatokat lehetett kiírni, először a legnagyobb fogyasztóknál kezdte el, amik a közintézmények. Egy iskolában, egy kórházban, szociális otthonban sokkal nagyobb fogyasztás keletkezik (Z. Kárpát Dániel: Azzal nincsen semmi baj.), tehát sokkal nagyobb megtakarítást el lehet érni energiahatékonysági beruházással, tehát sokkal nagyobb eredményt is el lehet érni, sokkal jobban le lehet csökkenteni a kibocsátást, sokkal jobban le lehet csökkenteni egyébként az ott lévő rezsiköltségeket és ezáltal a felesleges energiapazarlást is. Tehát szerintem helyes volt, hogy ez volt az első lépés. Ugyanakkor nem igaz az, hogy nem voltak lakossági programok, szeretném visszautasítani, mert ön kategorikusan azt állította, hogy nem volt ilyen. Volt „Otthon melege” program, volt kazáncsereprogram, volt hűtőcsereprogram, volt társasházi szigetelőprogram, volt napelempályázat. Számos program volt kiírva az elmúlt években, amelyekre társasházak vagy magánszemélyek pályázhattak, mind a költségvetési szervek, mind a cégek kifejezetten ki voltak zárva ebből a pályázatból, és társasházak vagy magánszemélyek pályázhattak ezekre a pályázatokra. Szerintem is fontos, hogy ezek a programok a következő EU-s költségvetési ciklusban is folytatódhassanak, sőt ha szükséges, akkor egészítsük ki nemzeti forrásból. De olyat állítani, hogy ilyen nem volt, az szerintem nem igaz, és arra kérem, hogy ne tegye, hogy ilyen állításokat tesz itt az Országgyűlésben, mert ez kategorikusan nem igaz. Remélem, hogy mégiscsak rájönnek, hogy az önök törvényjavaslatát érdemes támogatni, remélem, hogy mégis elolvassák még egyszer, és rájönnek, hogy az ott megfogalmazott célokban, amit részben önök fogalmaztak meg, részben a módosító javaslatokkal a bizottság benyújtott vagy a bizottság elfogadta a módosító javaslatokat a törvényjavaslathoz, azok fontos célok, közös célok, jó lenne, ha önök is osztanák ezeket a közös célokat. Mi önök nélkül is végre fogjuk hajtani a klímavédelmi akciótervet, mi önök nélkül is megtesszük azokat a lépéseket, ami az illegális szemétlerakók felszámolásához kell, a folyók szennyeződésének felszámolásához kell, ami a zöld államkötvény bevezetéséhez kell, ami a karbonsemlegességhez kell. Meg fogjuk tenni ezeket a lépéseket, önök nélkül is - jobb lenne önökkel együtt. Én arra kérem, hogy az önök javaslatát mégiscsak szavazzák meg. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) (16.40) ELNÖK: Simicskó István képviselő úr, az Országgyűlés jegyzője, KDNP, parancsoljon! DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy másik aspektusból közelítsem meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot: egyrészt az elnevezése. Korábban a „klímavészhelyzet” merült fel, és emlékszem azokra a napokra, amikor talán a főpolgármester úr kihirdette a klímavészhelyzetet a fővárosban. Engedjék meg, hogy jogászként
