Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Megyünk tovább. Tisztelt Országgyűlés! Bencsik János képviselő úr, a kijelölt Fenntartható fejlődés bizottságának előadója következik. (Bencsik János (független) felé:) Parancsoljon! (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) Az a baj, hogy semmi, merthog... - BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója:
2730 Úgyhogy támogatni nem tudjuk előterjesztőként a módosításokat és ilyenformán a végleges törvényjavaslatot, de végső soron mégiscsak örülni kell annak, hogy át sikerült vinni, vagy lassan sikerül eljuttatni a végszavazásig egy klímavédelmi törvényt. Úgyhogy ami ebből a törvényből jó, az a léte, és ez a Párbeszéd és a többi ellenzéki párt sikere. Ami pedig szégyenletes, az a tartalma, ez pedig a kormánypártok szégyene. Úgyhogy ezzel a záró gondolattal köszönöm a figyelmüket, és azt javaslom, hogy szavazzanak majd lelkiismeretük szerint két hét múlva. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) (16.10) ELNÖK: Jó napot kívánok! Üdvözlöm önöket. Folytatjuk a munkánkat. Az előterjesztő Tordai képviselő úrnak közlöm, hogy amennyiben zárszóra még sort akar keríteni, 30 másodperce maradt. (Nacsa Lőrinc: Sok!) Tisztelt Országgyűlés! Most megkérdezem a kormány képviselőjét, Kaderják államtitkár urat, kíván-e most szólni, vagy majd később. (Dr. Kaderják Péter: A vita végén.) Igen, a vita végén. Megyünk tovább. Tisztelt Országgyűlés! Bencsik János képviselő úr, a kijelölt Fenntartható fejlődés bizottságának előadója következik. (Bencsik János (független) felé:) Parancsoljon! (Közbeszólások az ellenzéki sorokból.) Az a baj, hogy semmi, merthogy ön következik. (Schmuck Erzsébet: Nem ő! A másik!) Jaj, kérem szépen, ez teljesen kitűnő, kicsit furcsán is éreztem magam, hogy a független képviselő ilyen kormánypárti megtiszteltetésben részesül. (Bencsik János (Fidesz) felé:) Elnézést, pedig ön szemben áll velem. Parancsoljon, képviselő úr, Bencsik képviselő úr! BENCSIK JÁNOS, a Fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Fenntartható fejlődés bizottsága április 27ei ülésén lefolytatta a törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottság megállapította, hogy a törvényjavaslat megfelel a házszabályi rendelkezések 44. § (1) bekezdése szerinti, Alaptörvényből eredő, illetve a további jogi és jogalkotási követelményeknek. Rögzítésre került, hogy a lakókörnyezetünk és a teremtett világ védelme mindannyiunk érdeke és felelőssége, hiszen mindannyian tiszta vizet, minőségi élelmet, jó levegőt és elviselhető klímát szeretnénk. Hogy miként alakul a közös jövőnk, azt napjaink döntései határozzák meg. A klímaváltozás ugyan egy természetes folyamat, de annak sebességét az emberi közösségek életmódja érdemben befolyásolja. A folyamat felgyorsult, melyhez alkalmazkodni kell, s azon kell dolgoznunk, hogy a megváltozott körülményeknek hazánk nyertese lehessen. A klímavédelem ügyében ezért nem üres szavakra, hanem valódi cselekvésre van szükség. Az Alaptörvényünk egyértelműen kimondja, hogy a Kárpát-medence természet adta értékeit meg kell óvnunk, a természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit is. A kormány tettekkel is bizonyítja elkötelezettségét, és elhivatott abban, hogy megvédje természeti örökségünket, annak az életformának a természeti feltételeit, amelyet itt e hazában mi, magyarok együtt kialakítottunk. A magyar klíma- és energiastratégia alapja, hogy a hazai áramtermelés döntő hányadát karbonsemleges módon, az atomenergia és a megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia hasznosítása révén kell biztosítani. Ez utóbbi esetében elsősorban naperőművekből, melynek következtében Magyarország fotovoltaikus kapacitása a jelenlegi hatszorosára növekszik a következő évtizedben. A nap- és atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz. Bevezetésre kerül a „zöld államkötvény”, amely a klímaváltozás mérséklését szolgáló és a kedvezőtlen változásokhoz történő alkalmazkodási feltételek javítását biztosító fejlesztések finanszírozására irányul.
