Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója:
2726 Olivio képviselő úr, a Párbeszéd képviselői által benyújtott előterjesztés T/7021. számon a Ház informatikai hálózatán valamennyiük számára elérhető. Tisztelt Képviselőtársaim! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Herczeg Tamás képviselő úrnak, a bizottság előadójának. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. HERCZEG TAMÁS, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási bizottság 2020. május 14-én tartott ülésén megtárgyalta a klímavészhelyzet kihirdetéséről szóló T/7021. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46 §-a alapján 23 igen szavazattal, 10 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak. Ezek megelőzése, hatásainak csökkentése, továbbá a következményeihez való alkalmazkodás hatékony és megvalósítható beavatkozásokat igényel. Közös célunk a környezeti örökségünk védelme, a nemzedékek együttes erőfeszítései által elért eredmények megőrzése, valamint a magyar nemzet Kárpát-medencében való megmaradásának biztosítása. Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának növekedése a világon mindenütt egyértelműen érzékelhető. Az általuk okozott természeti, gazdasági és társadalmi hatások egyre több embert érintenek. Mindehhez adalék, hogy bolygónkon az átlaghőmérséklet 0,85 Celsius-fokkal magasabb, mint a XIX. század végén. A legutóbbi három évtized mindegyike melegebb volt, mint bármely korábbi évtized a hőmérsékleti adatok feljegyzésének kezdete, azaz 1850 óta. A világ vezető éghajlatkutatói szerint szinte teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy a XX. század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Tehát nem csak természetes okok és belső, természetesnek mondható ingadozás hatására növekszik a Föld hőmérséklete, a klíma nem csak ezen körülmények miatt változik. Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt javaslat megerősíti, hogy fontos a teremtett világ, a környezet védelme és az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai elleni védekezés, továbbá a javaslatban felhatalmazást kap a kormány a rövid, közép- és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására. Fontos megemlíteni, hogy hol tartunk most. Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent. Még egy magyarországi adat: 2013-ban a kibocsátott üvegházhatású gázok 74 százaléka származott gazdasági tevékenységből, a többi a háztartások kibocsátása során került a légkörbe, főként fűtéssel és gépkocsihasználattal. Tisztelt Országgyűlés! Mindent figyelembe véve a munkánk során négy szempontot kell szem előtt tartanunk. Az első, hogy a klímasemleges gazdaság költségeit a klímarongálókkal kell elsősorban megfizettetni, tehát a nagy szennyező országokkal és a nagyvállalatokkal. A második, hogy úgy kell végrehajtani ezt a politikát, hogy ne emelkedjen a családok által fizetett energia és élelmiszer ára sem. A harmadik, hogy nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, vagyis nem fogadható el, hogy az Európai Unió a következő költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre. A negyedik pedig az, hogy nyíltan ki kell mondani: atomenergia nélkül nem lehet klímasemleges gazdaságot építeni. Tisztelt Ház! Magyarország rendelkezik azzal a stabil jogszabályi, stratégiai kerettel, amely lehetővé teszi, hogy hatékony lépéseket tegyünk az éghajlatváltozásra való felkészülés, az üvegházhatású gázok kibocsátásnak csökkentése és a nemzeti stratégiai dokumentumokban lefektetett célkitűzések elérése érdekében. Éppen ezért a benyújtott törvényjavaslatot
