Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - A Budapest-Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
2689 Válságos időket élünk, nem tudni, hogy az egész koronavírusos járvány története hova fog kifutni, mennyire küldi majd padlóra a magyar gazdaságot, és egy ilyen helyzetben önök el akarják füstölni ezt az ezermilliárd forintos összeget, aminek - ezerszerre is el kell hogy mondjuk - máshol is meglenne a sokkal-sokkal jobb helye, tehát halasztható lenne ez a projekt, még akkor is egyébként, hogyha annak lenne valamiféle gazdasági racionalitása. De azt is elmondtuk ezerszer itt, Keresztes képviselőtársam is, most már nem tudom, hányadszorra jön elő ő is, én is, meg egyáltalán az ellenzéki részről mindannyian azzal, hogy hol van a garanciavállalás, hol van az a megvalósíthatósági tanulmány, hol vannak a kínai partner részéről azok a garanciák, amelyek biztosítják majd azt, hogy ez ne egy pénztemető legyen, a magyar emberek, és nem az önök meg nem Mészáros Lőrinc magánvagyonának, pénzének a temetője, hanem a magyar emberek pénzének a feneketlen kútja, annak az elnyelője? Hol vannak ezek a garanciák?! Hogyha önök annyira biztosak abban, hogy ez a beruházás ennyire jót tesz a magyar gazdaságnak, a magyar társadalomnak, a magyar jövőnek, akkor miért kell ennyire titkolózni? Mi ezeket a racionális megalapozó tanulmányokat nem látjuk, nem láthatjuk, teszem hozzá, mert önök titkolóznak, és van egy olyan gyanúnk, hogy nem ok nélkül. Mi lesz akkor, tisztelt kormánypárti képviselőtársak, hogyha a kínai fél gondol egyet, és mondjuk, átteszi majd a kereskedelmi központját Triesztbe, és akkor Pireusz helyett, mondjuk, az lesz a hajózási központ, mi lesz akkor ezzel a méregdrágán megvalósuló vasútvonallal? Ki lesz ez használva? (Nacsa Lőrinc bólint.) Az az ezermilliárd forint, amit ráköltöttek… Nacsa képviselőtársam bólogatott, hogy, igen, ki lesz használva. Akkor ezt miért nem adják írásba? Most akkor legalább a jegyzőkönyvben benne lesz, de szeretnénk látni azért erről valamiféle kézzelfoghatóbb, szakmaibb ígérvényt is az egyszerű bólogatás helyett, mert - még egyszer - itt ezermilliárd forintos összegről van szó. Lesz-e akkora forgalomnövekedés, hogy abból az, amit még felhoznak itt érvként, mondjuk az a vámbevétel-növekedés meg tudjon valósulni olyanformán, hogy akkor, mondjuk, ne 2400 év alatt, majd valamikor 4420 táján hozza be ez az egész beruházás az árát, hanem mondjuk, akkor csak százegynéhány év alatt? Még ezeket a megalapozó tanulmányokat, számításokat sem látni. Az, hogy a gazdaságélénkítésre ez hogyan fog hatni, szintén egy nagyon kérdéses dolog. KSHadatok szerint a 2017-es magyar-kínai relációban mért külkereskedelmi forgalmunk úgy nézett ki, hogy 700 milliárdos összegben ment Magyarországról oda áru, és Kínából 1400 milliárd forint értékben érkezett ide portéka. Ez olyan szinten romlott 2019-re, hogy a magyar kivitel 500 milliárdra csökkent, a kínai pedig 2000 milliárdra növekedett. Hölgyek, urak ott a kormánypárti padsorokban, önök, hogyha nem bizonyítják ennek az ellenkezőjét, könnyen lehet, hogy egy még drasztikusabb magyar kereskedelmi romlásnak fognak ezzel megágyazni. A magyar emberek pénzéből finanszírozzák azt, hogy a kínai áruk még az eddiginél is jobban eláraszthassák a hazai piacokat. Egyértelmű, hogy miről van egyébként szó: Kína referenciákat akar az európai piacokon, ehhez pedig önök most ezzel az iszonyatos beruházással, ezzel a szerződéssel megadják a lehetőséget a keleti gólem számára, és bizony nem kelet lándzsahegye leszünk Európán belül, hanem Kína és a Kelet balekja, Kína újféle gyarmata itt, Európa kellős közepén. Az pedig, hogy az idénre tervezett jó 60 milliárd mellé most még odaraknak 82 milliárd forintot is erre a projektre, a hab a tortán. Komolyan kérdezem: nincsen más olyan terület ebben az országban egy ilyen helyzetben, ahova ezt a 82 milliárd forintot - amit egyébként a gazdaságvédelemtől vesznek el - át lehetne csoportosítani? Ha már Keresztes képviselőtársam beszélt itt a környezetvédelemről, a klímavédelmi célokról - ugye, ezzel szoktak takarózni, hogy ezért kell ezt az egészet fejleszteni -, jelzem, hogy a hazai összvasúthossz mintegy 2 százalékáról van szó. Nem tudom, hogy tehát a 2 százalék fejlesztésével milyen komoly klímavédelmi célokat fognak majd itt elérni, de akkor ilyen alapon beszélhetnénk arról is, hogy miért nem a belvízi hajózást fejlesztik. Nem vagyunk vasútellenesek, lehetne ott mit fejleszteni bőven, mert azok a lassújelek, amelyek az összpályahossz legalább 40 százalékán
