Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 19. kedd - 130. szám - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalások: - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY (DK):
2658 Ezért egyrészről az önellátásra sokkal jobban fel kell hogy készüljünk - ez a magyarországi gyártókapacitásokat jelenti lélegeztetőgépek gyártásában és más eszközök gyártásában -, másrészt pedig valószínűleg hosszú időn keresztül járványügyi készültségre lesz szükség, és ez nyilvánvalóan az egészségügynek a következő években, a következő időszakban való működését nagyrészt befolyásolja majd, hogy egy ilyen járványügyi készültség folyamatosan fennállhasson a magyar egészségügyben. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Napirend előtti felszólalásra jelentkezett a DK képviselőcsoportjából Arató Gergely képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. ARATÓ GERGELY (DK): Tisztelt Ház! Arról szeretnék ma beszélni, hogy mire költ a kormány és mire nem költ. Kezdjük azzal, hogy mire nem költ, főleg azért, mert itt ma reggel már két téma szóba került. Nem költ a kormány egészségügyre. Rétvári államtitkár úr gyakran dicsekszik azzal, hogy Magyarországon csak - természetesen minden eset sok, „csak”, mondom nagyon erősen idézőjelben - 46-an vesztették el az életüket 1 millió lakosból a koronavírus-járvány miatt, és mond valami távoli egzotikus vagy nyugateurópai példát, és azzal hasonlítja össze. Tisztelt Államtitkár Úr! Miért nem a környező országokat veszi figyelembe? Magyarországon 1 millió polgárra 46 áldozat jut, Csehországban 28, Lengyelországban 24, Szlovákiában pedig 5, azaz egytizednyi az áldozatok száma 1 millió lakosra. S akkor nem arról beszélünk, hogy Magyarországon az egyik legnagyobb arányban halnak meg azok az emberek, akik megbetegedtek. És ez nem az egészségügyi dolgozók hibája, ők emberfeletti munkát végeznek most is. Ez azok hibája, akik hagyták lerohadni az egészségügyet az elmúlt tíz évben, azok hibája, akik későn kezdtek el tesztelni, és azok hibája, akik későn és alkalmatlan védőeszközöket juttattak el a kórházakba. Mi a helyzet a nyugdíjakkal? Ha annyira fáj államtitkár úrnak a 13. havi nyugdíj megszüntetése, amire rákényszerült a Bajnai-kormány, akkor miért nem vezették be az elmúlt tíz évben a 13. havi nyugdíjat, és most is miért csak ígérgetnek? Akkor most is miért csak azzal a nyugdíjprémiummal dicsekednek, amit egyébként szintén a Bajnai-kormány vezetett be? (Dr. Rétvári Bence: Soha nem fizetett egy forint nyugdíjprémiumot sem!) Akkor miért szüntették meg a nyugdíj indexálását, a vegyes indexálást, amivel az elmúlt tíz évben másfél havi nyugdíjat húztak ki a nyugdíjasok zsebéből? Bizonyára képviselőtársaim is kaptak olyan levelet az elmúlt időszakban, amit elkeseredett államtitkárok… - államtitkárok?, az államtitkárok nem elkeseredettek, az ő pénzügyi helyzetük rendben van, most kaptak fizetésemelést -, szóval, elkeseredett állampolgárok írnak. Nekem is írt egy pár, nevezzük őket Sándornak és Máriának, akik közül Sándor elvesztette az állását, Máriának pedig a vállalkozása lehetetlenedett el, és nem kapnak a kormánytól semmilyen támogatást. Nem kapnak álláskeresési támogatást, mert Sándor másfél hónap alatt nem tudta magát regisztrálni a munkaügyi rendszerbe, és nem kapnak semmilyen támogatást a kisvállalkozások sem. Szijjártó miniszter úr tegnap azzal dicsekedett, hogy már ötszáz vállalkozás kapott beruházási támogatást. Egyrészt a kisvállalkozásoknak nem a beruházás a problémája, hanem a túlélés, másrészt pedig 1 millió 600 ezer vállalkozás van, ezek közül önök ötszáznak segítettek. Gratulálok! Ki vannak segítve a magyar kisvállalkozások. Azt kérdezik, hogy abból a pénzből, amit önök óriásplakátra költenek most, hogy dicsekedjenek újra, és hogy politikai kampányt folytassanak, nem lehetne-e esetleg a nehéz helyzetbe került magyar családokat támogatni, hogy legalább élelemre teljen, meg arra, hogy kifizessék az albérletüket, és ne kerüljenek az utcára. És nincsenek egyedül! A magyar kormány semmilyen érdemi támogatást nem nyújt a sok százezer munkanélkülinek. Önök beszélnek összevissza a számokról, manipulálják a statisztikákat, de ez a valóságon nem változtat. S azt gondolnánk, hogy ez a helyzet takarékosságra inti a kormányt, hogy a legfontosabb dolgokra, a nehéz helyzetbe került családok megsegítésére, az egészségügyre több pénz jusson. De