Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. február 24. hétfő - 107. szám - A „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” elnevezésű európai polgári kezdeményezésről szóló előterjesztés összevont vitája - ELNÖK: - HAJDU LÁSZLÓ (DK):
266 tudom megérteni a mai napig, hogy miért nem azt mondta a gyermekek otthongondozási díjánál az EMMI, hogy van egy diagnóziskör, és ha a diagnózisra vonatkozó papírt fel tudják mutatni, akkor jár a gyermekek otthongondozási díja. Ezeknél nem kell kétéves meg hároméves felülvizsgálat, mert ezek olyan születési élethelyzetek, amik nem változnak két vagy három év múlva. Tehát nem kell ezeket az érintett családokat egy ilyen bürokratikus útvesztőn újra meg újra átvinni. Teljesen értelmezhetetlen papírokat kell adni, és ha mondjuk, valaki vidéken van, egy kistelepülésen, akkor 80 kilométert beutazni, hogy ott a gyermekpszichiáter ki tudja írni, tehát ezt már eleve nem értettem. És ezt a mai napig az EMMI nem tudta megmondani, hogy magára a pontrendszerre milyen szükség van. Vannak esetek, ahol szükség van egyéni elbírálásra, de jelenleg - és erre az EMMI nem szolgáltatott adatot, hogy ez kiderüljön, hogy pontosan milyen arányban van így - tulajdonképpen többet költ a kormányzat arra, hogy megnézze, ki jogosult erre és ki nem, és többet költ ennek az adminisztrációs terhére, mint hogyha mindenki, aki bizonyos diagnózis alapján erre jogosult lenne, megkapná ezt a 100 ezer forintot, majd a minimálbért. A konkrét családnál autizmus spektrumzavarral él egy gyermek, ott ezen pontrendszer kapcsán egy felülvizsgálati eljárásban vagy tortúrában voltak, aminek a mai napig nem volt vége. Először úgy volt, hogy teljesen kiesnek az ápolási díjból, most végül megkapták az emelt ápolási díjat, de az a helyzet, hogy mivel már úgy volt az EMMI rendelete megalkotva, hogy még a fellebbviteli eljárásról sem volt pontos információja a családnak, felmerül az a kérdés, hogy mit csinált az az államtitkárság, aminek alapvetően az lett volna a feladata, hogy ennél a törvényi változásnál az érintett családokat informálja. A gyermekek otthongondozási díja kapcsán, bár mondom ismételten, egy jó dolog, hogy ez a minimálbér szintjére emelkedik, azért tudni kell azt, hogy nagyon sok esetben ez nem egy kellően flexibilis rendszer. Nem engedik, hogy ha valaki egy gyermeket nem nevel, hanem a gyermeknek ő a gyámja, akkor ezt megkapja. Ez teljesen érthetetlen, hiszen az az alapvető magyar szabály, hogy minden szociális ellátás a gyámságnál ugyanúgy jár, mint a szülői jogviszonynál. Ez az egy valamilyen kodifikációs probléma miatt kimaradt. A másik, érthetetlen az is továbbá, hogy egy családon belül miért nem lehet másképp felvenni, más családtag részéről. Tehát ha már a kormány - helyesen - a gyedet engedte, hogy a nagyszülő vegye fel a szülő helyett, és így a munkaerőpiaci flexibilitást növelje, érthetetlen, hogy a gyermekek otthongondozási díjánál ezt nem tette meg, hiszen ugyanúgy fel tudná venni a nagyszülő ezt a támogatást, és akkor a szülők vissza tudnának térni a munkaerőpiacra. Összességében tehát az a helyzet, hogy a gyermekek otthongondozási díja kapcsán történt előrelépés, ugyanakkor ez a mai napig rettentő adminisztratív terhet ró az érintett családokra. Ráadásul ez a költségvetést nagyon-nagyon minimálisan érintő szociális segélyezésnél nincsen kellően flexibilisen kezelve, és az EMMI erre a mai napig nem tudott érdemi magyarázatot adni. Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a DK padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Hajdu László, DK-s képviselő úr, napirend utáni felszólalásának hosszú címét olvasom: "200 éve kezdték mai alakjára átépíteni a fóti Károlyi kastélyt - a jubileum alkalmából kilakoltatják a gyermekvárost”. Öné a szó, képviselő úr. HAJDU LÁSZLÓ (DK): Tisztelt Ház! Elnök Úr! A Károlyiak a XV. kerületieknek, tehát a rákospalotaiaknak, az újpestieknek, a IV. kerületieknek és a fótiaknak olyan, mint mondjuk, Soroksárnak a Grassalkovichok vagy Óbudának a Zichyek. Közigazgatásilag ugyan Fót városában van ez a bizonyos Károlyi-kastély, de helytörténetileg Rákospalota és Újpest - Fóttal együtt - közös történelmének nagyon fontos része, és ami miatt szeretnék erről szólni, az legalább két ok. Az egyik indoka az, hogy milyen szerepet játszott a térség fejlődésében Károlyi annak idején, a reformkor időszakában, és mit köszönhetünk ebben a térségben Károlyi Istvánnak és a másik grófnak, Károlyi Sándornak. Az első, amit meg szeretnék említeni, hogy körülbelül 6 ezer holdon
