Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 18. hétfő - 129. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2640 Köszönöm szépen, szószóló úr. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett az LMP frakcióvezetője, Keresztes László Lóránt képviselő úr, „A mi városunk, Pécs 6.” címmel. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend utáni felszólalásomban ismét városomról, Pécsről beszélek, de ma is egy olyan összefüggésben, amelynek mindenképpen országos tanulsága van, és országos jelentősége van. Tudjuk azt, hogy óriási kihívást jelent az önkormányzatoknak, a városoknak, hogy felkészüljenek a XXI. század egyik legsúlyosabb kihívására, az éghajlatváltozásra és a környezetpusztítás különböző olyan megjelenési formáira, amelyek gyakorlatilag már minden település minden polgárát közvetlenül érintő kihívást jelentenek. Tudjuk azt, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 13 éve minden évben meghirdeti az „Európa zöld fővárosa” címet. Ez így történt az elmúlt években is: 2019-ben Oslo, idén, 2020-ban Lisszabon, 2021-ben pedig Lahti lesz Európa zöld fővárosa. Városom, Pécs, három alkalommal pályázott, hogy ezt a megtisztelő címet elnyerje, sajnos az elmúlt hetekben kiderült, hogy a harmadik alkalommal is sikertelenül. Nagyon fontos elmondani, hogy önmagában nem is a cím az érdekes, a cím elnyerése az, ami fontos, hanem az, hogy egy olyan szemléletformáló, a környezet és az egészséges környezet kialakításáért tenni képes városok kerüljenek díjazásra, amelyek példát mutathatnak a többi település számára, hogy milyen módon lehet az élhető és egészséges környezetet biztosítani az adott városokban élő polgárok számára. Hogy Pécs városa a harmadik alkalommal is sikertelenül pályázott, ennek több oka van, egyrészt nyilván a helyi városvezetésnek, az akkor még a pályázatot beadó kormánypárti városvezetésnek a különböző intézkedései, vagy azok elégtelensége, a másik oldalról viszont nagyon komoly objektív korlátozó tényezők, amelyek tekintetében az Országgyűlésnek, illetve a kormánynak lépnie kell. Ezekre a fontos tényezőkre és a fontos intézkedésekre hívom fel a figyelmet. Pécs város esetében megvalósult az úgynevezett biomassza-tüzelés, amivel kapcsolatban önmagában is érdemes lenne egy vitát nyitni, hogy mennyire tekinthető például zöldenergiának az erdők nagy erőművi körülmények között történő elégetése. Az LMP-nek nagyon határozott álláspontja, hogy zöldenergiának természetesen nem tekinthető, ezért mindenképpen szükséges e tekintetben a megítélése kapcsán a jogi környezet, a jogi szabályozás módosítása. De azt is el kell mondanunk, hogy ilyen esetekben, tehát amikor biomassza-tüzeléssel történő távhőszolgáltatás van, akkor a jelenlegi jogszabályi környezetben sajnos a különböző fejlesztési, szigetelési, energiahatékonysági projektekből is kimaradnak az érintett távfűtéses lakások, konkrétan kimaradnak az „Otthon melege” programból is. Itt szintén egy jogszabály-módosítás segíthetne ezt a helyzetet kezelni. Ez teljesen világos lehet mindenkinek, hogy a nyílászárócsere, az épület szigetelése mindenképpen egy olyan zöldberuházás, egy olyan zöldkarbantartás, ami csökkenti az energiafelhasználást, és mindenképpen előremutató. Egyébként az egyik parlamenti vita során Kaderják államtitkár úr még egy kósza ígéretet is tett arra, hogy ezt a helyzetet, ezt az anomáliát kezelik. Röviden utalnék a Karolina-külfejtés helyzetére. Tudjuk, hogy az egykori bányászati tevékenység nyomainak a felszámolása rendkívül vontatottan halad, és folyamatosan azzal szembesülnek a pécsiek, hogy hosszú-hosszú évekkel már az eredeti befejezési határidőt kitolták. (20.20) A munkálatok lassan haladnak, és ez a munkálatok végzése közben is folyamatos környezeti kockázatot, légszennyezettséget jelenthet a pécsiek számára, ami nyilván egészen borzalmas és beláthatatlan következményekkel jár. Itt is szükséges lenne a hatékonyabb kormányzati fellépés. Számtalanszor beszéltünk különböző viták során arról, hogy Pécs akarata és a Pécsen élők és a térségben élők akarata ellenére a kormány egy atomtemetőt kíván megvalósítani a város nyugati határaitól 6 kilométerre. Itt még mindig elmaradt az az öt évvel ezelőtt tett miniszterelnöki ígéret, hogy addig nem történhet meg egy ilyen nukleáris beruházás, egy nukleáris objektum kialakítása, amíg ehhez a pécsiek, illetve a térségben élők hozzá nem járultak. Sajnos eddig nem teljesítette
