Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. május 18. hétfő - 129. szám - A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK:

2622 Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottság álláspontjának

ismertetésére kerül sor, ezért megadom a szót B. Nagy László képviselő úrnak, a bizottság

előadójának. B. NAGY LÁSZLÓ, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a

Törvényalkotási bizottság 2020. április 30-án tartott ülésén megtárgyalta a nemzeti felsőoktatásról

szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/9920.

számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a

házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 12 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány folyamatosan dolgozik a felsőoktatás fejlesztésén és

versenyképességének erősítésén, a jelenlegi helyzetben azonban még inkább felértékelődik ez a

terület. Soha nem volt még annyira szükség a felsőoktatási szféra fejlesztésére, mint ma. A

koronavírus okozta kihívás is bizonyíték rá, hogy a magyar tudásbázis erősítése nemzetstratégiai

érdek. (Az elnöki széket dr. Hiller István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az előttünk fekvő előterjesztés alapján a felsőoktatási intézmény alapítására jogosultak köre

kiegészül a vagyonkezelő alapítvánnyal. Az új felsőoktatási agrárstratégia és a modellváltás kapcsán

a törvénymódosítás megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a modellváltó felsőoktatási

intézményeket működtető, közérdekű vagyonkezelő alapítványok megszerezhessék az állami

tulajdonú, a Nemzeti Földalapba tartozó, eddig is az intézmény vagyonkezelésében lévő földek

vagyonkezelési jogát. (19.00) A tervezet értelmében az intézményi átalakításokat segíti az is, hogy az új intézményi

szervezetben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységek hozhatók létre, valamint az

előterjesztés egy új finanszírozási keretet határoz meg a felsőoktatási intézmények támogatására. A

tervezet a felsőoktatásunk nemzetköziesítése érdekében a képzési és kimeneti követelmények

meghatározását az „Erasmus+” program keretében létrehozott közös mesterképzés esetén intézményi

hatáskörbe helyezi. Ezenkívül az oktatás, kutatás minőségi feltételeinek biztosítása, külföldi

szakemberek magyar felsőoktatásba vonzása érdekében az intézményben egyetemi tanári munkakört

betöltő oktató hazai egyetemi tanári kinevezése az európai minősítés alapján egyszerűsített

eljárásban megy végbe. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztés a fent említetteken túl a tudományos utánpótlást

kívánja elősegíteni azzal, hogy a doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói

jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvosi vagy állatorvosi szakon hallgatói jogviszonyával

párhuzamosan egyénileg készül fel a fokozatszerzésre. Vagyis az orvosok számára lehetővé válik az

egyedülállóan hosszú, egyébként hatéves graduális képzésben a tudományos képzésre való

felkészülés. Emellett a pedagógusképzés kapcsán 2013-ban elindult osztatlan tanárképzésben azokon

a tanárszakokon, amelyeknek két változata, középiskolai és általános iskolai tanár van, más tanár

szakokhoz hasonlóan egységes szerkezetű tanárképzés jön létre. Végül az előterjesztés értelmében osztrák mintára háromlábú finanszírozási modell kerülne

bevezetésre a felsőoktatási intézmények esetében, amellyel külön támogatás kerülne biztosításra az

oktatási, kutatási, művészeti tevékenységek és infrastruktúra fenntartására. Mindezek által kérem a

tisztelt parlamentet a javaslat elfogadására. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem az előterjesztőt, Bódis államtitkár urat,

kíván-e most felszólalni, vagy később. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem. Tájékoztatom önöket, hogy a