Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 11. hétfő - 128. szám - Napirend utáni felszólalások: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2518 Napirend utáni felszólalások: Tisztelt Országgyűlés! Most napirend utáni felszólalások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Keresztes László Lóránt frakcióvezető úr, LMP-képviselőcsoport: „A mi városunk Pécs, 5.” címmel. Megadom a szót, frakcióvezető úr. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nagyon örülök, hogy Süli miniszter úr még itt van a teremben, mert egy olyan témáról fogok beszélni, ami maximálisan kapcsolódik az ő portfóliójához. Alapvetően a városomat, Pécset két irányból is érinti az ország legnagyobb projektje, a paksi bővítés projektje, illetve a nukleáris energia felhasználása, illetve a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos sok-sok kötelezettség. Sajnos azt láthatjuk, hogy az energiapolitika tekintetében a kormány feléli a jövőnket; és itt az elmúlt hetek vitáiból kiderülhetett, hogy Pécset ismét el kívánja árulni a kormány, és az is kiderülhetett, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr a lassan öt évvel ezelőtt tett ígéreteit nem kívánja teljesíteni. Ez nyilván teljes mértékben elfogadhatatlan. Több szempontból is aktuális a kérdés. A kormány nem oly régen az Országgyűlés elé terjesztett egy úgynevezett klímastratégiát, amelyből jól látható, hogy igazából egyetlenegy célja van, hogy a magyar emberek többsége által elutasított paksi bővítés kérdését, projektjét megpróbálják legitimálni. Több olyan, mondhatjuk úgy, hogy technikai jellegű törvénymódosítás van jelenleg az Országgyűlés előtt, amely érinti a nukleáris energia felhasználását, érinti a nukleáris hulladékok kezelését. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a gazdaságvédelmi akcióterv kapcsán némi átcsoportosítást tapasztalhattunk a paksi bővítés, a paksi projekt kapcsán. És én tettem fel egy írásbeli kérdést miniszter úrnak, amelyre meg is kaptam a választ néhány nappal ezelőtt, amelyben megnyugtatott miniszter úr, hogy sínen van a projekt, tehát ez az átcsoportosítás nem érinti. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Azt tudjuk, hogy már óriási csúszásban van a projekt, eredetileg 2024-re tervezték, hogy üzembe helyezésre kerülnek az új blokkok, most már 2030-as céldátum szerepel, és azt tudjuk, hogy a most hivatalosnak tekinthető legutóbbi ígéretek alapján 2020. június 30-áig kezdődhet meg az engedélyezési eljárás, azt ígérte miniszter úr. De azt láthatjuk, hogy a legtöbb állítás, amit a paksi bővítés alátámasztására a kormány elmondott, az már hazugságnak vagy tévedésnek bizonyult. Ugye, láthatjuk, hogy az új blokkok által termelt áram árából már nem lehet a hitelt törleszteni, mert ezek nem fognak elkészülni. Az is hazugságnak bizonyult, hogy olcsó lenne a paksi bővítés. Milliószor elmondtuk, hogy a hatalmas beruházási költségekbe nem számítják bele a leszerelés költségét, nukleáris hulladékok kezelését. Az is felmerült, hogy a Duna vízszintje elegendő lesz-e az új blokkok, régi blokkok hűtésére. Nem ismerjük pontosan a műszaki tartalmat, hogy szükség van-e esetleg hűtőtornyokra vagy egyéb más műszaki megoldásokra. De egy nagyon súlyos kérdés, hogy egy olyan alapvető feladat, amelyet nyilvánvalóan el kell végeznie Magyarországnak, a nagyaktivitású nukleáris hulladékok kezelése, erre nincsen végleges megoldás. Tehát sem a helyszínválasztás, sem a technológia, sem a finanszírozás szempontjából nincs erre megoldás. Az elmúlt időszakban kiderülhetett a viták során, ugye, Schanda államtitkár úrral folytattunk vitákat, hogy bizony, itt egy nagyon komoly ígéret elhangzott miniszterelnök úrtól a helyszínválasztással összefüggésben, hogy a Pécsett és a térségében élők hozzájárulása, megkérdezése nélkül nem épülhet meg nukleárishulladék-tározó. És úgy látszik, a kormánynak immár az a hivatalos álláspontja, hogy nem kíván ezzel a kérdéssel foglalkozni; és államtitkár úr jól láthatóan nem ismerte el azt a tényt, hogy most, ebben az időszakban politikai döntést kell hozni. Mi azzal támasztjuk ezt alá, hogy nagyon régóta folyik már a lehetséges atomtemető, nagyaktivitásúhulladék-tároló helyszínének a kutatása, és lezárult 2018-ban egy fázis. Ennek a fázisnak a folytatása az lett, hogy ez a projekt egy új fázisba lépett, és múlt év tavaszán úgynevezett
