Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Napirend utáni felszólalás: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP):
2460 megoldva, és ez óriási terhet ró minden város, minden kerület számára, illetve fővárosi szinten is egy olyan óriási probléma, aminek a megoldását folyamatosan halogatják a döntéshozók. Láthattuk sajnos az elmúlt időszakban, hogy ahelyett, hogy valamiféle rendszerszintű megoldás felé törekedne a kormányzat, egy olyan megszorító intézkedést hozott, amely tovább nehezítette ennek a szolgáltatásnak a fenntartását. Egész pontosan az iparűzési adó felhasználására vonatkozó szabályokkal konkrétan párhuzamosan kivonták a helyi közösségi közlekedés támogatásának az állami rendszerét, és ez nagyon sok várost, köztük egyébként Pécs városát is szinte lehetetlen helyzetbe hozza. Pécsen egyébként egy neuralgikus pont a közösségi közlekedés helyzete. Ez ciklusról ciklusra általában botrányokkal került be sajnos az országos sajtóba. Még a 2009 előtti szocialista időszakban a buszeladási botrányról lett sajnos ismert Pécs, vagy ezzel került be a hírekbe, és elmondhatjuk, hogy ennek a gyalázatos korrupciós ügynek az igazi politikus felelőseit azóta sem ismerhetjük. A Fidesz által 2009-ben ígért elszámoltatás elmaradt. De a 2009-ben hatalomra került és ’19-ben megbukó fideszes városvezetésnek is megvolt a saját közösségi közlekedéssel kapcsolatos korrupciógyanús ügye, itt pedig egy buszbeszerzési botrány okozott végül is följelentést. Nekem magamnak is följelentést kellett tennem, és sajnos évek óta várjuk a nyomozás eredményét, és évek óta várjuk azt, hogy megtudhatjuk, hogy kik a felelősei ennek az ügynek, kik azok a döntéshozók. Joggal feltételezhetjük azt, hogy politikusok is érintettek lesznek ebben az ügyben. De összességében olyan helyzetbe került ez a város, ugye, rendkívül mértékben eladósodott Pécs városa, hogy a mostani hatalmas adósságállomány egy jelentős része egy nagyszabású autóbuszbeszerzésnek volt köszönhető, ami által sajnos - most már évek teltek el - a közösségi közlekedés járműállománya rosszabb állapotban van, mint a beszerzéskor volt, ugyanakkor a város adósságát a pécsi embereknek, illetve az önkormányzatnak nyögni kell. A finanszírozás tekintetében pedig elmondhatom azt - én sokáig voltam Pécsen önkormányzati képviselő -, hogy a város sajnos a rossz gazdasági helyzet és a gyenge helyi gazdaság miatt nem rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy ezt a nagyon-nagyon fontos közszolgáltatást, ami egyébként, mondhatjuk, hogy egy régiószintű feladat, ellássák. És elmondhatjuk, hogy azok a félelmek, amelyek az októberi önkormányzati választás után felröppentek, miszerint a kormány majd ellenségként tekint főleg az ellenzéki vezetésű városokra, beigazolódtak, de azt gondolom, hogy ez a kormányzati megszorító intézkedés egyaránt sújtja a kormánypárti vezetésű városokat is. Elmondhatjuk azt is, már utaltam rá, hogy a pécsi közösségi közlekedés rendkívül nehéz helyzete sok tekintetben az egymást váltó szocialista és fideszes városvezetői többségek hibáira vezethető vissza, de hozzá kell tenni, hogy emögött mindig ott volt a központi, a jogszabályi környezetből és a finanszírozási rendszerből eredő problémahalmaz. Most rögtön visszautalnék egy 2019. február 20-án született kormányhatározatra, és sajnálom, hogy nincs már itt államtitkár úr, amely felhívja az innovációért és technológiáért felelős minisztert, hogy idézem: „Dolgozza ki a helyi közösségi közlekedés állami finanszírozásának a modelljét, illetve erre tegyen javaslatot.” Erre a határidő 2020. március 31-e volt. Lelkesen kutattam egyébként az elmúlt hetekben, hogy mit sikerült kidolgozni Palkovics miniszter úrnak, és az akkori vitában már utaltam is rá, hogy itt ellentmondást érzékelek, hogy egy állami finanszírozás modelljének kidolgozására kap utasítást egy miniszter, a másik oldalról pedig elvonják a forrásokat. Sajnos nem sikerült kidolgozni, úgyhogy én most elhatároztam, hogy utánajárok, hogy mi lett a sorsa ennek a kormányhatározatnak, és hol van az állami finanszírozás modellje. Mert az legyen teljesen világos mindenkinek, hogy a közösségi közlekedés, mint fontos közszolgáltatás, nem profitorientált, és semmiképpen nem törekedhetünk arra, nem lehet cél, hogy önmagát fenntartsa. Egy olyan finanszírozási modellt kell kidolgozzunk közösen, amelyből az állam, az önkormányzat és az utazóközönség is kiveszi a részét. Ez Európában nagyon sok helyen látható, működő finanszírozási forma, de jelenleg sajnos nem ebbe az irányba megyünk, az állam pillanatnyilag
