Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló:
2447 Köszönjük, képviselő úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most további felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Szolga József horvát nemzetiségi szószóló úrnak, aki írásban jelezte felszólalási szándékát. Öné a szó. SZOLGA JÓZSEF nemzetiségi szószóló: Köszönöm a szót, elnök úr. Poštovani Gospodine Predsjedniče! Tisztelt Elnök Úr! Poštovani Dome! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Egy állam demokratikus berendezkedésének, illetve nemzetiségi politikájának fokmérője, hogy a kisebbségben élő, őshonos népcsoportokhoz milyen formában viszonyul a jogrendszerén keresztül. A trianoni békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a nemzeti összetartozás évében különösen fontos, hogy az Európai Unió tagjai és a szomszédos államok lássák: Magyarország tiszteletben tartja az egy hazában élő népek szabadságát és kultúráját, vallási hagyományait, valamint alkotmányos eszközökkel garantálja érvényre juttatásukat. Kijelenthetjük, hogy Magyarország történelmében hangsúlyos, hogy a legfelsőbb népképviseleti szerv szabályozza a nemzetiségek helyzetét. Már az 1848-as forradalmat követően megalakult első népképviseleti országgyűlés is törekedett a viszonyok jogi rendezésére, majd a kiegyezés utáni évben a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában elfogadott törvénycikk jelentette a következő mérföldkövet. A demokratikus hagyományokat követte a rendszerváltoztatás eredményeképpen az első szabadon megválasztott Országgyűlés, amely 30 éve kezdte meg munkáját. A 45 évnyi megszállás és a kommunista diktatúra után az új törvényhozásra várt a feladat a demokratikus intézmények létrehozására, a piacgazdaság alapjainak megteremtésére és a szabadságjogok biztosítására. Így kerülhetett összpárti egyetértésben megalkotásra a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény, amely megadta a nemzetiségi identitás, az önkormányzatiság és a kulturális autonómia kereteit. Új korszak vette kezdetét Magyarország Alaptörvényének életbelépésével, amelynek XXIX. cikke kimondja, hogy az országban élő nemzetiségek államalkotó tényezők és jogaikat sarkalatos törvény határozza meg. Ez a legmagasabb szintű szabályozás garantálja, hogy Magyarország otthona minden nemzetiségnek, és az állam bizonyítja gondosságát a nemzet tagjai felé. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény elfogadásával Magyarország egyértelműen védelembe vette nemzetiségeit, biztosította kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, saját nyelvű oktatást és névhasználatot, a közéletben való részvételt, a kulturális autonómia kiterjesztését, a közösségek önigazgatását, az önkormányzatisághoz való jogot. A 13 elismert nemzetiség a magyar politikai közösség részeként az elmúlt évben 7. alkalommal alakíthatta meg önkormányzatait és ünnepelhette meg az önigazgatás 25 évét. (18.00) A Magyarországi nemzetiségek bizottsága számára a ciklus lezárása és a jubileumi évforduló megfelelő alkalmat teremtett a számvetésre. A nemzetiségeket képviselő bizottság a közösség érdekeit, jogait érintően elkészítette módosító javaslatát a nemzetiségek jogairól szóló hatályos törvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatban. Tisztelt Országgyűlés! A T/10303. számú törvényjavaslat formába öntését széles körű egyeztetés előzte meg. A parlamenti ciklus elején létrehozott ellenőrző albizottság, amely figyelemmel kísérte a Nek-törvény végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatásait, valamint a deregulációs folyamatokat, megtette észrevételeit. A bizottság tagjaiból álló munkacsoport előkészítette írásbeli javaslatát. A tervezet összeállításánál figyelembevételre kerültek a nemzetiségi ombudsmanhelyettes, az érdekképviselet és a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezései. Beépítésre kerültek a kormányhivatalok eltérő jogértelmezéséből adódó megoldási javaslatok, illetve a minisztériumok észrevételei. Sajnálatos, hogy egyes sajtóorgánumok csak úgy kommentálják a benyújtott javaslatot, hogy a nemzetiségek bizottsága nekiment az etnobiznisznek. Ezt a leegyszerűsítést részemről is egyértelműen vissza kell utasítani. A normaszöveg túlmutat ezen. A cél a létező közösségek
