Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről:
2442 önmagában nem látok kivetnivalót, de oktatáspolitikusként kénytelen voltam megemlíteni ezt az összefüggést is. Azt is szeretném elmondani, hogy azt azért megfontolandónak gondoljuk és a törvényjavaslat indoklásában szereplőknél erősebb érveket szeretnénk hallani amellett, hogy miért kell ilyen módon az önkormányzati vagy állami vagyont is átadni a nemzetiségi önkormányzatok kezelésébe. Én persze értem, hogy ez egy bonyolult helyzet, ha eltér egymástól a tulajdonos és a kezelő, de ezek létező megoldások, egy sor adminisztratív tehertől mentesülhetnének az önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok is. Én mindig aggódom akkor, amikor törvényi úton kívánunk tulajdoni viszonyokat átrendezni. Ezt nem tartom szerencsésnek, rossz precedensnek tartom, amikor odaadjuk valakinek a vagyonát valaki másnak, még akkor is, ha egyébként jó helyre kerül, és jó célokat szolgál. El tudom fogadni, hogy erre szükség van vagy szükség lehet, de ennél az eddig elmondottaknál erősebb érveket szeretnék hallani, akár az előterjesztőktől, akár a kormánytól. Végül - és azt hiszem, nem véletlen, hogy ez a paragrafus az, amelyik talán a legtöbb izgalmat váltja ki a sajtóban is - az új 56. §-hoz: ebben a helyi nemzetiségi önkormányzatok megalakulásának szabályaihoz szeretnék szólni. Ebben az ügyben is, miközben értem a szándékot, és ezt abszolút akceptálhatónak tartom, tudom, hogy milyen jelenségek ellen kívánnak föllépni az előterjesztők, ez a szabályozás kelt aggályokat két ok miatt. Egyrészt belépteti a településen való honosság kérdését azok közé a szempontok közé, melyek eldöntik, hogy egy nemzetiségnek van-e joga egy adott településen önkormányzatot alakítani vagy nem. Igaz, ezek alól kiveszi azokat az önkormányzatokat - helyesen -, ahol már eddig is működött, és ahol a népszámláláson legalább 25-en adott nemzetiséghez valónak vallották magukat. Azt kell mondanom, hogy ugyanakkor ez mégiscsak fölvet kérdéseket. Merthogy azt a kérdést veti föl, hogy a nemzetiség megvallásához és a nemzetiséghez való tartozáshoz való jog és ezen keresztül a nemzetiségi önkormányzathoz való jog a személyhez kötődik, vagy településhez kötődik. Ha én egy településen élek, ahol van történelmi hagyománya az adott nemzetiségnek, ott van jogom, mondjuk, ruszinnak mondani magamat, és ruszin nemzetiségi önkormányzatot létrehozni, de ha elköltözöm egy másik településre, és ott is egyébként többen vagyunk, akik ehhez a nemzetiséghez tartozunk, akkor van jogunk magunkat ruszinnak vallani, de ahhoz, hogy ruszin nemzetiségi önkormányzatot hozzunk létre, ha addig nem volt, akkor nincs jogunk. Ez azért fölvet jogegyenlőségi kérdéseket. Nagy kérdés, hogy valóban a kisebbségi jogok esetében érvényesíthető-e ez a fajta történelmi szemlélet, lehet-e azt mondani, hogy egyébként a nemzetiségi vagy kisebbségi önkormányzathoz fűződő jog az adott településen való honossághoz kell-e hogy kötődjön. Azért az emberek költöznek az országon belül. Sejtem, hogy ez nem egy valóban nagy probléma, hozzá kell tennem. Gyakorlatilag nem igazán nagy probléma, hiszen a nagyobb településeken valószínűleg ha beköltözők is, de nagyobb számban találhatók meg a nemzetiségek, nem hiszem, hogy ebből igazán nagy probléma tud keletkezni. Még egyszer mondom, elvi típusú fenntartások vannak azzal kapcsolatban, hogy helyes-e itt ezt az elvet érvényesíteni. És van egy másik típusú probléma, ez pedig az, hogy a döntés jogkörét az országos nemzetiségi önkormányzatokra ruházza át a törvény. Hozzáteszem, ha kell ilyen döntést hozni, akkor ott van a legjobb helyen. Ha tehát azt mondjuk, hogy nem valamilyen normatív módon szabályozzuk, hogy hol jöhet létre helyi nemzetiségi önkormányzat, mint ahogy jelenleg van, hanem azt mondjuk, hogy egyébként ennek valamilyen limitet kell húzni, akkor persze örülök, ha - bocsánat, nem bántani akarom a kormányt jobban, mint szoktam - nyilván jobb helyen van ez a nemzetiségi önkormányzatoknál, mint mondjuk, egy kormányhivatalnál vagy akár magánál egy kormányszintű döntésnél. De mégiscsak azzal a kockázattal jár, hogy felemel helyi konfliktusokat az országos nemzetiségi önkormányzat szintjére. Elindíthat olyan típusú vitákat, hogy az adott országos önkormányzat valamelyik településen miért engedélyez vagy miért nem engedélyez helyi nemzetiségi önkormányzatot létrejönni.
