Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2439 Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. Az Alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti Hitvallásban, mind pedig normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az Alaptörvény XXIX. cikke szerint minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. (17.20) A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven történő egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény határozza meg. A KDNP frakciója nevében szeretném jelezni, hogy örömmel vettük e törvény módosításáról szóló T/10303. számú javaslatot. Örömmel látjuk, hogy a törvényjavaslat az Alaptörvény XXIX. cikkében említett kötelezettségnek eleget téve kívánja pontosítani néhány területen a nemzetiségek életében felmerült változásokat, világos célja a nemzetiségi jogok gyakorlásához szükséges eszközrendszer megerősítése, amit a kormánnyal egyetértésben frakciónk is támogat. Tisztelt Ház! A 2011-ben elfogadott nemzetiségi törvény, ahogyan hallottuk, értelemszerűen még nem rendezi az általános adatvédelmi rendelet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolt a kérdés törvényi szintű kezelése. A KDNP-frakció támogatja azt a fontos és életszerű változtatást, hogy a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Azt gondolom, hogy ez sokkal kiszámíthatóbbá és stabilabbá fogja tenni az intézmények működését és forrásszerzését is többek között. A törvénymódosítással rögzítésre kerülnek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és -átvételre vonatkozó szabályok. A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor kell kitűzni, ha a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokának és a településen való honosságának vizsgálata alapján az országos nemzetiségi önkormányzat szükségesnek tartja a település nemzetiségi közösségének önigazgatását. Tisztelt Képviselőtársaim! Hangsúlyozom, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat a településen az adott nemzetiség önszerveződése fokát, valamint a településen való honosság időtartamát vizsgálja. Az adott nemzetiség önszerveződése foka kapcsán indokolt vizsgálni, hogy a településen működik-e nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület, és biztosított-e a működés szabályszerűsége, valamint az adózott eredménye nem negatív-e. További vizsgálat tárgya, hogy állami támogatásban részesül-e a nemzetiségi alapítvány vagy nemzetiségi egyesület. Az országos nemzetiségi önkormányzat a nemzetiség adott településen való honosságának vizsgálata során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az állásfoglalását. Az országos nemzetiségi önkormányzat azokról a településekről, ahol a vizsgálat alapján a nemzetiségi közösség önigazgatása szükséges, a választás évében május 31-éig tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot. Az előzőektől eltérően települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választását akkor is ki kell tűzni, ha a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma a legutolsó
