Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak

2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig

2426 tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény

ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka

részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban.” A nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő intézmény definiálása szükséges volt ahhoz,

hogy a nemzetiségi önkormányzatok egyetértési és véleményezési jogát egyértelműen, jogilag

korrektül meg lehessen határozni. (16.10) Elő van készítve a 2011. évi CXC. számú, a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítására

vonatkozó törvényjavaslat is - mely reményeim szerint a jövő héten benyújtásra kerül a parlamenthez -, melyben ezen definíció segítségével végre egyértelműen és világosan szabályozásra kerülhet a

nemzetiségi önkormányzatok köznevelési intézményekkel kapcsolatos egyetértési és véleményezési

joga. Másodszor szeretném felhívni a törvényjavaslatunk 20. § (3) bekezdésére a figyelmet, mely

szerint: „(3) A Nek. tv. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A nemzetiségi

intézmények esetében: a) a közalkalmazotti jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó

vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására), b) a munka törvénykönyvéről szóló

törvény hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalói munkaszerződésének megkötéséhez

(megszüntetéséhez) - ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási, illetve

munkáltatói jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási és kulturális önigazgatására is

kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével,

egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség

önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat

hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.” Ezzel a módosítással elébe mentünk a

kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint

egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló T/10098. számú törvényjavaslat által felvetett

kérdéseknek, és a jogalkalmazó számára egyértelműen szabályoztuk a különböző nemzetiségi

intézményekben eltérő foglalkoztatási jogviszonyban alkalmazott vezetők megbízásával, illetve a

megbízás visszavonásával kapcsolatos kérdéseket. Harmadikként a törvényjavaslat 9. §-át emelném ki, mely szerint: „A Nek. tv. 25. § (6) bekezdése

helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési

intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt

követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen - a 125. § (5)

bekezdésében foglalt kivétellel - a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni, azzal, hogy a vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha a) a fenntartó

jogutód nélkül megszűnik, vagy b) a köznevelési intézmény megszűnik.” A Nek-törvény 2017. évi, 2018. január 1-jével hatályba lépett módosításával az

intézményfenntartó nemzetiségi önkormányzatok ingyenes vagyonkezelésébe kellett adni a

fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és

ingatlan vagyont, de a tulajdonjog megmaradt az eredeti tulajdonosnál. Ez jelentős előrelépés volt a

nemzetiségek kulturális és oktatási autonómiájának biztosítása terén, de az elmúlt két év tapasztalata

indokolja, hogy a vagyonkezelői jog helyett a tulajdonjog kerüljön átadásra, természetesen a

szükséges garanciák egyidejű biztosítása és előírása mellett. Negyedszer szeretném kicsit érdekességként, de tanulságként is megemlíteni a törvényjavaslat

36. § (2) bekezdését, mely így szól: „(2) A Nek. tv. 123. § (4) bekezdése a következő f) ponttal

egészül ki: (A hivatalvezető) „f) a közgyűlés felé történő utólagos beszámolása mellett, az elnök

megbízatása megszűnésének napjától az új elnök megválasztásának napjáig - az alapvető

munkáltatói jogok gyakorlása kivételével - kizárólag a működéshez szükséges tárgyévi kiadási

előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására jogosult.”