Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Egyes törvényeknek a felnőttképzési tevékenység ösztönzésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - HOHN KRISZTINA, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2405 Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosító javaslat több olyan elemi változtatást fogalmaz meg a felnőttképzés rendszerében, melyek szolgálhatják a képző rendszer reformját, de vannak olyan sarkalatos pontjai is, amelyek nem feltétlenül előremutatóak. A módosítás több új fogalmat is bevezet a rendszeren belül, például az ösztöndíj, a képzési hitel, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés definíciója, a munkaerőpiaci előrejelző rendszer fogalma, módosul továbbá a más jogszabály által lebonyolított képzések bejelentési és engedélyezési kötelezettségének leírása. Átalakul a felnőttképzési szakértők tevékenységére vonatkozó szabályozási rész, erősödik a tájékoztatási kötelezettség a bejelentés alapján képzők esetén. Az elégedettségmérés kikerül a képzői feladatkörből. Módosul az adatszolgáltatás köre, s ami a legfontosabb: enyhülnek a bejelentéshez kapcsolódó adminisztratív követelmények, a felnőttképzés írásbelisége és a tanúsítvány kiállításának kötelezettsége megszűnik a bejelentés alapján folytatott képzések esetén. Mindenképpen pozitívumként említeném a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény változását, mely szerint a cégek csak akkor számolhatják el a képzésre fordított összeget költségként, ha bizonyítják, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségnek a képző eleget tett. Ez és a változás az elégedettségmérésben hozzájárulhat ahhoz, hogy növelhető legyen az objektivitás és minőségbiztosítás a képzésekben. Mi aggályosnak tartjuk azonban a törvénynek azt a módosítását, miszerint a jövőben meghatározásra kerülnek a nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzések. A kiemelt képzések minősítését az iparügyekért felelős miniszter, illetve a felnőttképzésért felelős miniszter lesz jogosult a kormány adott ágazatért felelős tagjának véleményezése után. Határozottan állítjuk, hogy alapvetően szükséges a felnőttképzési rendszer átalakítása egy olyan formára, ahol a felnőttképzési intézmények többek között jobban kiszolgálják a munkaerőpiaci igényeket, azonban amennyiben nemzetgazdasági szempontból kiemelt képzések címszó alatt az állam valódi szakmai vita vagy a szakma független képviselőinek bevonása nélkül, esetleg a munkaerőpiac átfogó vizsgálatára alkalmas kutatás nélkül csupán meghatároz fontosabb és kevésbé fontos képzéseket önkényesen, azzal ideológiai alapon csökkenti a szabad munkaerőpiaci alakulást, valamint előirányozza bizonyos szakmákból való megélhetés lehetőségét. Ezért ki kell emelni, hogy a valódi munkaerőpiacot kiszolgáló képzési rendszerhez éppen a független szakszervezeti együttműködés és irányukból a visszajelzés folyamatos visszaáramoltatása, ezáltal a különböző térségek regionális jellegzetességének és igényének előtérbe juttatása lenne optimális. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében végrehajtott változásokat is üdvözöljük. A bejelentési kötelezettségben két eljárás helyett csak egyet kell lefolytatni az engedélyeztetéshez, továbbá könnyítés, hogy csak az engedély alapján folyó felnőttképzésben kell ezentúl felnőttképzési szerződést kötni. Ez valóban az adminisztratív teher csökkentését jelenti. Ugyanakkor a bürokratikus útvesztő rövidítésén túl az adatszolgáltatási rendszer és az erre alkalmazott KRÉTA-rendszerben történő megszervezés éppen ellenkezőleg: megnövelheti az adminisztrációs terheket intézményen belül, továbbá, mivel a bejelentéshez kötött felnőttképzéseknél hatósági-államigazgatási szempontból nem cél a képzések hatékonyságának, sikerességének ellenőrzése, ezért semmi sem indokolja azok munkaerőpiaci és minőségbiztosítását. Fontosnak tartanánk, hogy a minőségbiztosításra való jogosultság érvényesítésének lehetősége legyen legalább az adott ágazat kamarái számára elérhető. A változások nyomán számos, az eddigi szabadpiaci szolgáltatásként végzett képzésre is vonatkozik majd a felnőttképzési törvény, azonban ezek szakmai minőség-ellenőrzése kívánatos lenne. A munkaerőpiac alakulását előrejelző rendszer szempontjából pedig kifejezetten hasznos lenne a bejelentéshez kötött képzések hatékonyságát mérni. Tisztelt Országgyűlés! Összességében a felnőttképzés mint a szakképzési koncepció szerves részének reformja időszerű és valóban nem várathat magára. A hatékony munkaerőpiaci előrejelzés és minőségirányítás megszervezése a felnőttképzésben alapvető, azt figyelembe véve, hogy jelenleg hiányosan működik a szakképzés és a munkaerőpiac közötti folyosó. Ez azt eredményezi, hogy a képzések nem szolgálják megfelelően a gazdaság igényeit.
