Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - A kiskereskedelmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2379 megtanulják egyébként ezek a cégek, hogy milyen önökkel stratégiai partnerségben lenni, de nem aggódom ezekért a cégekért és önökért sem, majd önök ezt megoldják maguk között. Akikért én aggódom, azok a vásárlók. Át fogják-e hárítani? Azt mondta képviselőtársam, Szatmáry képviselőtársam, hogy akik azt gondolják, hogy ezt át fogják majd hárítani ezek az üzletláncok a vásárlókra, és akik azt gondolják, hogy ennek elbocsátások lesznek a következményei, azok azt hiszik, hogy nem mondanak le ezek a cégek az extraprofitjukról. De hogyan akarja ezt garantálni? Eddig önök garantálták a stratégiai megállapodásokban az extraprofitot, hogy hogyan viszik le akár az osztalékadót; hogyan viszik le akár a társasági adót 15 százalékról 9 százalékra; hogyan kapnak még további kedvezményeket ezek a cégek, ahol nagyjában-egészében minden szakértő azzal egyetért, hogy a multinacionális cégek körülbelül olyan 5 százalék körül adóznak ma Magyarországon. Önök csináltak nekik adóparadicsomot Magyarországból, akkor hogyan kívánja azt garantálni, hogy nem érvényesítik az árakban, és ez nem lesz egy burkolt áfaemelés? Ahol azt mondják, hogy ez is, kérem szépen, a forgalomra rakódó adó, amit majd be fogunk szedni nyilvánvalóan a vásárlóktól, hogy nem ezt fogja mondani a multinacionális cég - önök jobban ismerik ezeknek a stratégiai megállapodásoknak a tartalmát -, hogyan kívánják ezt garantálni? Hogyan kívánják azt garantálni, hogy ezek a cégek ne azt mondják, hogy ha nekem több adót kell fizetnem, akkor máshol költséget kell csökkentenem, és el kell esetleg bocsátanom embereket, mint ahogyan a Spar Magyarország már azt mondta, hogy ő akkor nem biztos, hogy ezt a 900 embert, akit fölvettek, meg tudja tartani. Én értem, hogy ez egy tárgyalásnak az eleje, meg biztosan lesz még ennek majd sok fordulója akár a Sparral, akár a Tescóval, akár az Aldival, a Lidllel, nem mondom végig a hat nagy üzletláncot. Hogyan kívánják ezt garantálni, hogy ott ne legyenek elbocsátások, ne legyenek olyan részmunkaidők, amelyek nem felelnek meg a munkavállalóknak? Hogyan védik meg az ottani munkavállalókat, és hogyan védik meg az árakat? Megint jön majd az árkommandó? Ugye, volt egyszer egy ilyen, amikor először bevezették ezt a jogszabályt. Akkor majd bizony - ha jól emlékszem, akkor Rogán Antal vezette ezt az árkommandót - kimennek és megnézik, hogy nehogy drágítsák az árakat. Az elmúlt időszakban havi szinten 4-6 százalékos inflációval szembesültünk. Az élelmiszereknél többel, ott volt, ami 30 százalékkal nőtt, átlagosan 12-14 százalékkal nőttek az árak. Hogyan fogják önök ezt megkülönböztetni, hogy most áthárítják az adót, vagy éppen az elszaladt inflációról van szó, és egyáltalán hogyan fogják ezt végrehajtani? Attól félek, hogy egyszer csak szembesülünk majd a következményekkel. Azokkal a következményekkel, amelyeket, gondolom, valahogyan majd azokat is meg lehet magyarázni, visszanyúlva a 12-15 évvel ezelőtti ügyekre, és akkor ilyen jól hangzó felszólalásokat lehet mondani, de valójában ez nem lesz valódi segítség azoknak, akik adott esetben elveszítik a munkájukat, meg akik jóval drágábban fognak vásárolni. Mi ezektől valójában tartunk, és nem látom azokat a garanciákat, amelyek ebben benne vannak. És még egy dolgot azért szeretnék kiemelni újra: ezt patrióta gazdaságnak hívni, miután adóparadicsomot csináltak ezeknek a cégeknek Magyarországból, lehetne önkritikának is hívnom ezt, de ez valójában inkább egy kicsit cinizmus. (12.30) Azok a cégek pedig majd eldöntik, hogy megéri-e nyilvánvalóan a magyar kormánnyal stratégiai partnerségben lenni, de még egyszer mondom, ez az önök meg a cégek problémája, ez nem a törvényhozás problémája. A törvényhozás problémája a belátható kockázatok minimumra csökkentése, ne legyen ennek árdrágító hatása, és ne bocsássanak el munkavállalókat. A jelenlegi helyzetben, amikor januárban-februárban elszaladt az infláció, azóta a helyzet nem tudott jobb lenni a veszélyhelyzeti védekezés miatt, és rengeteg munkavállaló veszítette el a munkáját, nem ebben a szektorban, ez igaz. Ennél a két dolognál fontosabbat nem látunk: a családok anyagi, lakhatási biztonságánál. Ezekre nem látjuk a garanciát.
