Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 7. csütörtök - 127. szám - Az ülésnap megnyitása - Egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (független):
2361 Bevallom önöknek őszintén, zárómondatként: arra számítottam, hogy viszonylag sima lesz itt a vita, és egy ilyen adócsökkentést megcélzó törvényjavaslat egységes támogatással át tud menni. Lehet, hogy naiv voltam. Én a második ciklusomat töltöm itt a parlamentben országgyűlési képviselőként. Sajnos, nem emlékszem még olyan vitára, amikor az ellenzék valamire azt tudta volna mondani, hogy igen, ez így jó, ezt így elfogadjuk. Olyan már volt, hogy azt mondták, vannak benne jó pontok, de - azt gondolom, hogy ha adócsökkentésről beszélünk, akkor lehet különféle megközelítés, különféle szemüveg, politikai, ideológiai hovatartozástól függetlenül mindegyikőnkön, de az adócsökkentésnek a jóságát nem lehet megkérdőjelezni. Arra kérem ismét önöket nagy tisztelettel, hogy mutassunk ebben egységet, és a vita lefolytatását követően, amikor a szavazásnak eljön az ideje, támogassák önök is ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Most normál szót kérő képviselők felszólalásai következnek. Volner János képviselő úr, független képviselő, parancsoljon! VOLNER JÁNOS (független): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam föl egy döntő különbségre a figyelmet a jobb- és a baloldali politikusok álláspontja és válságkezelési metódusa között. Baloldali képviselőtársaim rendszeresen, különböző szociális transzferek növelésével szeretnék megoldani ezt a válságot. Jellemzően a magánszemélyeket szeretnék egyszeri vagy többszöri, folyamatosan folyósított segélyekkel megsegíteni, ettől remélik a válság leküzdését. A jobboldali megoldás azonban ezzel ellenkező, nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. A jobboldal jellemzően a gazdasági struktúrák megóvását és megerősítését tekinti célravezetőnek. Baloldali képviselőtársaim tehát hiába szeretnék azt, hogy baloldali eszközökkel történjen meg a válságkezelés, én magam sem tartom ezt jobboldali politikusként jónak, hiszen ez nagyjából a „halat vagy hálót” esete. Az egyik esetben halat adunk az éhezőnek, a másik esetben hálót adunk és megtanítjuk halászni. Én sokkal célravezetőbbnek tartom tehát azt, amikor egy gazdasági struktúrát erősítünk meg, nem segélyekkel, nem egyszeri szociális transzferekkel, hanem igyekszünk a struktúrát megóvni, és ahogy egyébként a bizottsági üléseken is elhangzott, magam is ellátogattam a Gazdasági bizottság ülésére, és ott György László tolmácsolásában megismertem a kormányzati terveket. Az összerendezett tudás védelmét szeretné a kormányzat ezekkel az intézkedésekkel, a gazdaságnak juttatott könnyítésekkel megoldani. Mi is ez az összerendezett tudás? Itt megint csak eltér a jobboldali és baloldali gazdasági filozófia egymástól. A baloldali politikusok mindig arról beszélnek, hogy az egyéni munkavállalókkal mi történt, hány embert képviselnek a szakszervezetek, a jobboldal pedig - akár Trump elnök politikájára is gondolhatunk - a cégeknél felhalmozott tudástőkére koncentrál, ami sokkal több egy ezerfős vállalatnál, mint ezer ember különálló tudása; az összerendezett tudás védelme jelenti a gazdaság struktúráinak megóvását. Föl szeretném hívni néhány dologra a figyelmet, ami eddig nem került a viták kereszttüzébe, nem folyt róla párbeszéd: ez a fiskális fegyelem fontossága, képviselőtársaim. Bár az Európai Unió nyilvánvalóvá tette, hogy megnyitja az utat a költségvetési lazítások előtt, elszállhat az eddigi szigorúan tartott, 3 százalék alatti maastrichti kritériumoknak megfelelő államháztartási hiány, azonban fontos látni azt, hogy mennyire nem célszerű kihasználni ezt a lehetőséget, hacsak van más választásunk. És konkrétan hadd hívjam föl képviselőtársaim figyelmét azért annak a fontosságára, hogy fontos megértetni az emberekkel, hogy az államnak önmagában nem termelődik pénze, az állam azokból a költségvetési bevételekből tud gazdálkodni és adni, amit másoktól jellemzően adók, járulékok formájában beszed. (11.00)
