Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2018. évi beszámolója , valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2278 Aztán itt van újra egy kormányjavaslat, az önálló közigazgatási bíróságok felállításának a kérdése, amikor még a 2016-os, Handó Tünde-féle beszámolóval kapcsolatosan még dicséretet is mondtam az elnök asszony tevékenységéről, mégpedig a tekintetben, hogy mennyire kiállt a bírák függetlenségéért, és mennyire bírálta az önálló közigazgatási bíróságok felállítását, illetve azt mondta, hogy bizony ezzel a bírói függetlenség is veszélybe kerül, amennyiben ez bevezetésre kerül. Persze, aztán 2018-ra, 2017-re ez a véleménye már eléggé jelentősen megváltozott, és támogatta az önálló közigazgatási bíróságokat, más kérdés, hogy ez hál’ istennek, végül is nem került bevezetésre, bár én azt gondolom, hogy ez mélyen sértette volna a bírói függetlenséget, de ennek az aspektusait már többször megvitattuk a Ház falai között. Azt gondolom, hogy a bírói függetlenségnek egy fontos alappillére lenne az, ha a bíróságok költségvetési fejezete az Alaptörvény szerint lenne meghatározva, nem pedig minden évben erre javaslatot tenne a kormány, a minisztérium, és az alapján kerülne egy egyeztetés alapján majd az Országgyűlés által elfogadva, hiszen ezzel valamilyen formában mind a végrehajtói hatalom, mind a törvényhozói hatalom tud a pénzcsap megnyitásával, elzárásával valamiféle hatást gyakorolni a bíróságok tevékenységére. Aztán itt van a bírák javadalmazásának a kérdése, amely 2018-ban nagyon-nagyon napirenden volt. Handó Tünde elnök asszony az értékelésében szinte kiemeli, hogy bizony 2018. január 1-jén is 5 százalékos béremelés volt a bíráknál, és ez egy dicséretes dolog. Természetesen azt gondolom, minden dolgozó, nemcsak a bíróságon, hanem bárhol, ahol nézzük, egy béremelésnek mindig örül, de ha azt nézzük, hogy előtte 14 évig, mielőtt három lépcsőben a háromszor 5 százalék bevezetésre került, semmilyen béremelést nem kaptak a bírák, és ezáltal körülbelül 65-70 százalékkal csökkent a reálbérük ezen időszak alatt, azt gondolom, hogy ez igen minimális javulás volt. Hál’ istennek, a későbbiek során, ha ez nem is 2018-ban, hanem a tavalyi évben, de ez valamilyen szinten megoldódott. Igen, tehát én azt gondolom, hogy amikor 14 évig nem volt semmiféle béremelés, bizony az is egy nyomásgyakorlás a bíróságok felé, illetve a bírák munkájára. Rátérve a jelentésre, az ügybefejezés, mint ahogy elnök úr is kihangsúlyozta, 1 294 081 ügy volt, és ettől szinte még 50 ezerrel kevesebb ügy érkezett, és bizony dicséretes, hogy - ezáltal nyilván kiderül - a hátralékból sikerült lefaragni. Egyébként évtizedek óta problémát jelentett a bíróságokon a hatalmas ügyirathátralék, amit maguk előtt görgettek a bírák. Nyilván ez nagyon megnehezítette a munkájukat nagyon-nagyon sok tekintetben, és így már csak 231 068 ügy maradt folyamatban, ami jóval kevesebb, mint 2017-ben, amikor 305 ezret is meghaladó ügy volt. A peres befejezések jogerőre emelkedése első fokon 91 százalékos. Tehát civilisztikai ügyszakban 91 százaléka az ügyeknek első fokon befejeződött. Ezt az elnök úr is kihangsúlyozta. Én azt gondolom, hogy ez nagyon dicséretes dolog. Mindamellett lássunk egy kicsit mögé! Nyilván ez jórészt, és reméljük, nagyon-nagyon túlnyomórészt annak szól, hogy elfogadták a bíróság jó döntését a felek. Másrészt viszont egy kicsit az is benne van, hogy erősen megnövekedtek az utóbbi években a bírósági költségek, és azt is meggondolja nagyon gyakran egy-egy bíróságon igazságot kereső személy, hogy egyáltalán elinduljon-e a bíróság irányában. Ez nem a bíróságok hibája, hiszen a törvényhozó hatalom állapítja meg, hogy milyen díjakat kell fizetni. De nyilván ez is közrejátszik abban, hogy sokszor igyekeznek minél rövidebb időszak alatt első fokon érvényt szerezni a joguknak vagy a vélt igazságuknak az ügyfelek, és sokszor már nem akarnak még többet fizetni. De mindenesetre nagyon dicséretes dolog, hogy 91 százaléka már első fokon civilisztikai ügyszakban befejeződött. Ezúton gratulálok a Nyíregyházi Törvényszéknek - a szűkebb pátriám Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, ahonnan én is jöttem -, hiszen ott messze az országos átlagot meghaladóan 93,2 százalékos az első fokon jogerőre emelkedett ügyek száma, és ezzel a második a Nyíregyházi Törvényszék az országban. Más kérdés az, hogy 86,2 százaléka az ügyeknek egy éven belül befejeződött. Én azt gondolom, hogy ez is egy nagyon jó szám, és nyilván erre kell törekedni. Amikor az ügyfelek az igazságot keresik, vagy a jogukat keresik, akkor nyilván nem mindegy az, hogy egy év múlva, két év múlva, öt év múlva jutnak hozzá, tehát nagyon fontos az, hogy ez gyorsuljon, nem beszélve arról, hogy bizony
