Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2261 vonatkozásában. Tegye meg, elnök úr, nézzen ennek a kérdésnek utána, mert nem lehet úgy hagyni, hogy teljes mértékben jogszabálysértő rendelkezésekkel emberek sokasága felett nem tisztázott követeléseket végrehajtsanak! Ez a társadalom ezt nem viseli el, és nem is kell, hogy elviselje. Végül pedig annyit szeretnék mindössze zárszóként elmondani, hogy ha valakinek, egy jogászembernek kötelessége bízni a legfőbb bírói fórumban, egyszerűen azért, mert ha nem bízik, akkor az egész jogállamiságnak semmi, de semmi értelme. Én csak azt kérem nagy tisztelettel ön útján minden egyes kúriai bírótól: igazság és szolgáltatás, az igazság szolgálata. Ha ez így lesz, akkor a társadalom bízni fog benne; ha deficitet lát, ha nem olyanfajta szellemiséget lát, nem fog bízni benne. És öncélúan, önmagukért nincs értelme intézményeket fenntartani, csak azért, hogy a népünk és a társadalmunk üdvét szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik és a DK padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja két vezérszónokot állított. Megadom a szót elsőként Varga László képviselő úrnak, MSZPképviselőcsoport. Parancsoljon! DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Nagyon köszönjük a beszámolóját, a 2018. évi beszámolót, amely a korábbi évekhez hasonlóan egy informatív, tartalmas, megfelelő módon összeállított beszámoló; nyilván átfogó a Kúria tevékenysége is. (10.10) Jómagam a felszólalásomat nem átfogóan fogom a beszámolót érintőleg elmondani. Az, hogy megosztottuk Szakács László képviselőtársammal a vezérszónoki felszólalást, arra is vonatkozik, hogy egyes ügycsoportok tekintetében ő tesz észrevételeket, magam más témákat érintőleg. Elsősorban egyébként, ha már a 2018. évet érintjük, akkor a választások, a választási eljárás kapcsán tennék néhány észrevételt, mert ha a 2018. évről beszélünk, akkor jól látható a beszámolóból is és nyilván a nyilvánosságot követve is, hogy egy kifejezetten megterhelő év volt ez a Kúria számára. Egyrészt az ügyteher tekintetében volt megterhelő, hiszen az országgyűlési választásokra tekintettel kifejezetten magas ügyszámmal kellett dolgoznia a Kúriának, amelyeket ráadásul rendkívül rövid, mindössze háromnapos határidővel kellett elbírálnia. Erre vonatkozott tehát az ügyteher tekintetében a megállapításom. Az ügyszám magas volta látható is a beszámolóban, hiszen kiolvasható belőle, hogy több tucat választási ügyben kellett a Kúriának döntést hoznia. Maga a beszámoló is említést tesz róla, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a választási és a népszavazási eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslatokat vizsgáló, joggyakorlat-elemző csoport által készített összefoglaló véleményt is elfogadott. Ezen a ponton érdemes megemlíteni, hogy a Kúria rendkívül magas szintű, színvonalas jogorvoslati tevékenységet folytat a választási ügyek vonatkozásában, amely nemcsak a választási bizottságok, de sok esetben az Alkotmánybíróság határozatainál is megalapozottabb döntéseket eredményez. Van azonban néhány olyan körülmény a választási eljárásban, amely vonatkozásában érdemes volna felülvizsgálni a korábbi gyakorlatát, vagy éppenséggel állásfoglalást kiadnia. Ezek pedig a következők álláspontom szerint, és nyilván ezt az álláspontunkat ennek az évnek a megélése ellenzéki képviselőként, a gyakorlati tapasztalatok is megalapozzák. Jelenleg a Kúria és a bíróságok rendkívül szűk körben fogadják el a választási ügyben való érintettséget, ami a fellebbezési jog törvényi szűkítése miatt azt eredményezi, hogy egy választási ügy kapcsán a kifogástevőnek semmiféle jogorvoslati joga nincs, ez pedig nyilvánvalóan ellentétes a jogorvoslathoz, illetve a bíróságokhoz való joggal. Érdemes volna ezen területet újra átvizsgálni, és legalább a fellebbezési jogot kicsit tágabbra nyitni. Második megállapításom a következő: rendkívül kevés figyelmet kapnak a választási eljárásban a bizonyítás szabályai. Sajnálatos módon a választási eljárás nem ismeri a bizonyítási
