Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - ELNÖK: - DR. VARGA-DAMM ANDREA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2259 a köztudomású tényekből eredően következtethetően, hogy a pénzügyi intézmények nem tisztességesen jártak el, félrevezető információkat adott. Ha még a perek bizonyításáig nem is nézzük, köztudomású, interneten, különböző papíralapú felületeken láthatók azok a befolyásoló anyagok, amelyekkel az adósokat beterelték ebbe az áldatlan jogintézménybe. Azt is tudja minden bíró, hogy a 180 forintos végtörlesztéssel rendkívüli módon megsértették az Alaptörvényben foglalt egyenlő elbánás elvét, ugyanis ugyanazon jogviszonyban annak, aki két hónap alatt pénzt tudott szerezni, megadatott ez a lehetőség, azt, akinek két hónapon belül egy adósi pozíció mellett nem volt ilyen forrása, azt kirekesztjük. Már azon az első ponton az egyenlő elbírálás elve sérült. Majd születnek a kúriai döntések, születnek az európai bírósági döntések, és 2020-ban még mindig ott tartunk, hogy zűrzavar van a bírák, zűrzavar van az adósok, és zűrzavar van az ügyvédek fejében; mert - és ezért nagyon súlyos ez a kérdés - nem kellene zűrzavarnak lennie. Ha egy egyszerű vállalkozó vállal bizonyos áron cementleszállítást, és egy külső okból annak a cementnek háromszorosára emelkedik a szerződés teljesítési ideje alatt az ára, mi történik? A kötelezett nem tud változatlan feltételek között teljesíteni, mert időközben rajta kívül álló okból a szerződés teljesítésének feltételei jelentősen megváltoztak. Ebben az ügycsomagban, a devizahitelezésben nem változtak meg az adóstól függetlenül a körülmények? Azok a lényeges változások nem történtek meg? Ha csak ebből az elvből indult volna ki valaha a jogalkotó vagy a bírák, már túl lennénk ennek a társadalmi tragédiának a kezelésén. Vagy a másik alapvető jogelv: csak azt kell teljesítenem, amit valójában vállaltam, nem többet. Mit vállalhatok, mit tudok vállalni? Azt tudom vállalni, aminek birtokában vagyok minden ismeretének, tudom, hogy mit vállaltam. Hát, ezekben az ügyekben senki nem tudhatta, még a pénzügyi intézmények tisztviselői is azt nyilatkozták rendre, hogy nem tudtuk, hogy az adós mit fog vállalni. Tehát még ő sem tudta, a profi szervezet! (10.00) Ezért azt kérem nagy tisztelettel kúriai elnök úrtól, hogy nem hagyható abba addig, amíg az utolsó szerződés is érvényben, hatályban van, vagy a végrehajtások nem fejeződtek be, nem lehet ezt a kérdést félretenni. Meg kell tenni pontosan ugyanazokat a jogelveket alkalmazva, mint amit bármely más jogviszonyban rendre a bíróságok alkalmaznak, hogy ezeket nem lehet így magukra hagyni és nem befejezni. Azt mondja, Igazságügyi Palota kérdése. Én nem gondolom, hogy a Kúria és korábban a Legfelsőbb Bíróság bármikor is olyan körülmények között dolgozott volna, amelyben a küldetését ne tudta volna ellátni. Én persze mindig örülök annak, hogy ha a középdolgozó emberek minél magasabb színvonalú körülmények között dolgoznak mind infrastruktúrában, mind környezetben, mind szakmai támogatásban, de azt azért nem gondolom, hogy a Kúria tevékenységének minősége majd attól fog függni, hogy a Markó utca 16.-ban, vagy a Kossuth tér 7.-ben ül. Tehát én azt nagy tisztelettel kérem a bíráktól, hogy ne a forma, hanem a tartalom legyen a fontos. 2018-ban 11 jogegységi eljárás lefolytatása érdekében kezdeményezték, és ebből mindössze egy, a személyes illetékmentes fél illetékfizetési kötelezettsége tárgyában született… Én csodálkoztam ezen a 11:1 arányon, mert ezek szerint, akik ezt kezdeményezték, azok ilyen jelentős részben nem látták át azoknak a felvetett kérdéseknek a problémáját? Én úgy érzem, hogy ez a szám nagyon csekély, bár nincs indoklás a beszámolóban a többi tíz elutasításáról, de úgy gondolom, hogy ez a szám túlzottan is csekély a kezdeményezéshez képest. És akkor már csak két kérdésről szeretnék beszélni. Azt mondja, hogy lezárt ügyeket vizsgáltak abból a szempontból, hogy a bírák milyen hibákat követtek el, mik okoztak hatályon kívül helyezési döntéseket, és ezt azért tették, hogy valamilyen módon a joggyakorlatot szakmailag fejlesszék. Meg kell hogy mondjam, egészen meglepődtem azon, amilyen eljárási és anyagi jogi hibák felmerültek: felek téves megjelölése, beavatkozó mellőzése, kereshetőségi joggal kapcsolatos eljárási tévedések, kereseti kérelemmel, kiterjesztéssel kapcsolatos hibák, bírói kioktatás, bizonyítási teher téves kiosztása, bizonyítási eljárás hibái, például köztudomású tények figyelembevétele, szakértői bizonyítás hibás ténymegállapítása, illetőleg elégtelen indoklás, anyagi jogi kérdéseknél meg
