Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 6. szerda - 126. szám - Megemlékezés a jászkun önmegváltás emléknapjáról - „A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2018. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében ” című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája a l... - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2254 DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Darák Péter Elnök Úr! Tekintettel arra, hogy rendkívül fontos témáról van szó, hiszen a hatalommegosztásnak az egyik legfőbb ága az igazságszolgáltatás, azon belül is a Kúria vezető szerepe, ezért úgy gondoltam, hogy a vezérszónoklatot innen a pulpitusról fogom elmondani, hasonlóan a bizottság elnökéhez. Köszöntöm még Hajas Barnabást, az új igazságügyi államtitkárt, aki első fellépésének lehetünk tanúi, egyben sok sikert kívánunk. (Dr. Hajas Barnabás: Köszönöm.) A Kúria elnökének mint hazánk legfőbb bírói szervezete vezetőjének törvényen alapuló kötelezettsége, hogy minden évben beszámoljon az Országgyűlésnek a Kúriának az adott tárgyévben végzett tevékenységéről és működéséről. A beszámoló a tavalyi év második felében érkezett, és ahogy Vejkey elnök úr említette, a novemberi ülésén tárgyalta meg az Igazságügyi bizottság. Ezen a meghallgatáson megvitattuk a beszámoló értékeit, a lezajlott tevékenységeket, és azt is szeretném ismertetni a tisztelt Házzal, hogy egyhangú döntéssel fogadta el az Igazságügyi bizottság, ezúton pedig szeretném a beszámolóval kapcsolatos értékelést a tisztelt képviselőtársakkal is megosztani, a figyelmükbe ajánlani. Magyarország legfelsőbb bírói fóruma számos figyelemre méltó szakmai cél elérését tűzte ki maga elé 2018-ban. Ezek közül talán a legfontosabbakat szeretném ismertetni: az egységes és magas színvonalú ítélkezési gyakorlat biztosítása az új jogegységi eszközökben rejlő lehetőségek kiaknázásával; a Kúria jogegységi aktusainak felülvizsgálata, ami a jogbiztonság védelme érdekében az egyik elengedhetetlen szempont; az új polgári perrendtartás és polgári törvénykönyv alkalmazása során felmerülő jogértelmezési kérdések vizsgálata; a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos jogalkalmazási problémák feltárása; a gyakornoki program folytatása; a főtanácsadói rendszer kiépítése; és a Kúria szakmai és erkölcsi tekintélyének a megőrzése érdekében a legfelsőbb bírói fórum visszatérésének lehetősége a régi Igazságügyi Palotába. Tisztelt Országgyűlés! Mindezek közül a Kúria egyik legfontosabb célja a bírói jogalkalmazás gyakorlatának egységesítése, amelynek érdekében kifejtett tevékenysége során többek között egységes álláspont alakult ki a büntetőügyekben a vád törvényességének a fogalma, ismérvei tárgyában, a gyermekpornográfia bűntettének bűncselekményi egységében történő megállapításának a feltételeiben, és végül, de nem utolsósorban a különféle ügyészségi hatáskörök tisztázásában, mint például a vádirat benyújtásáig a házi őrizet részleges feloldása vonatkozásában. Tisztelt Képviselőtársak! A joggyakorlat egységesítése tárgyában történt előremutató eredményeket a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjai végzik, volt büntető joggyakorlat-, aztán közigazgatási és munkaügyi, valamint polgári és gazdasági joggyakorlat-elemző csoport. A büntető ítélkezési tevékenység vizsgálata körében kiemelném az elemzőcsoport felállítását. Az elnök úr is szólt ezekről az elemzőcsoportokról, ilyen többek között az országos büntetéskiszabási gyakorlat vizsgálatát ellátó, a ténybeli javítás jogerő után, a perújítás a büntetőeljárásban nevű munkacsoport, valamint a jogági határvonalak az egyéni és közösségi igény érvényesítése terén, a magánélet védelme körében vizsgálatot folytató munkacsoport. S nyilván mindannyian, akik most hozzá fogunk szólni az elnök úr beszámolójához, átfedéseket fogunk érzékelni, hiszen lehetne szólni még itt a munkaügyi vagy akár a gazdasági és polgári elemzőmunkacsoportokról is, de azt gondolom, hogy erre majd a vita során bővebben is lesz alkalom. Megemlíteném, hogy már a 2017. esztendőben felállításra került a büntetés-végrehajtás bírói gyakorlatát vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport, amely egyébként ’18-ban fejezte be a munkáját, és külön figyelmet fordított ennek az új jogintézménynek - amely, ha jól emlékszem, 2014 óta él -, az úgynevezett önkéntes reintegrációs őrizet, azaz a társadalomba való visszahelyezés, a visszatérés lehetőségének a biztosítására. Ennek során ez a munkacsoport megállapította többek között, hogy például a Be. szerinti kötelező védelem nem úgy érvényesül, mint egyébként a tárgyaláson, itt a jogi garanciát maga a bv. bíró személye adja, aki aztán utólagos eljárással korrigálhatja akár a saját végzését is.
