Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2228 Ezek után térjünk rá a konkrét javaslatra. Miről szól ez a javaslat, ami előttünk van? A javaslat lényegi eleme az, hogy kibővíti a kedvezményezetti kört, vagyis akik kaphatnak pénzt, azok mostantól az 5 ezer fő alatti településeken működő civil szervezetek közül azok is, akiknek a polgármester a vezetője. Nem szól ez másról, hiszen tudjuk, hogy a kistelepüléseken a Fidesz jelentősen felülreprezentált, és a polgármesterek körében is jelentősen felülreprezentált a Fidesz. Tudjuk, hogy a kistelepülési polgármesterek jelentős része fideszes, vagy ha független is, azok között is jelentős számban ott vannak a Fidesz által támogatottak. Bizony ám, ez nem szól másról, mint a 2022-es kampányra és választásra való felkészülésről ezeken a településeken. Pénzt ad a kormány azoknak a szervezeteknek, amelyekre majd számíthat akkor, amikor eljön a kampány. Ez pedig nem kevés pénz. Olyan 9-10 milliárd forint hangzott itt el több képviselő szájából is. Az átláthatóság is csökken, hiszen az alapkezelő nem lesz köteles biztosítani a nyilvánosságát a nyertes pályázatnak, illetve az elnyert támogatással kapcsolatban. Kiveszik a törvényből ezt a vonatkozó részt. A jelentős költségvetési támogatásban részesülő civil szervezetek képviseletre jogosult vezetői már nem lesznek kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Ezeket a részeket is úgy, ahogy van, kiveszik a törvényből. Végül szintén kikerül a törvényből az, hogy ha rosszul gazdálkodnak, és visszatérítési kötelezettség alá eső költségvetési támogatás keletkezik, akkor azt már nem adó módjára mint köztartozást hajtják be. Ezeket a részeket is törölték ebből. De ugyanez történik akkor is, ha nem úgy használják fel a pénzt, ahogy az a támogatási szerződésben szerepel. Összefoglalva tehát, a Fidesz ezzel a javaslattal is a hozzá közel álló álcivil, kamucivil szervezeteket fogja megerősíteni anyagilag, több tízmilliárd forinttal a következő két évben. Hallottuk, ne haragudjanak, szégyen, gyalázat, drága kormánypárti képviselők és előterjesztők, a DK nem fogja ezt támogatni, nem fogja megszavazni, és mindenhol tiltakozik ellene. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Keresztes László Lóránt frakcióvezető úrnak. DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Egyetértek azzal, hogy ha egy törvényjavaslatról beszélünk, akkor érdemes áttekinteni annak a hátterét és a céljait is. Erről beszélt a Fidesz vezérszónoka, Nagy Csaba képviselő úr is. Szeretném kihasználni néhány kérdés erejéig a lehetőséget, hogy itt van a Miniszterelnökség államtitkára, Orbán Balázs államtitkár úr, hátha választ kapunk néhány kérdésre. Én egy kicsit más irányból közelíteném meg a kérdést. Sokat hallhattunk itt Nagy Csabától a „Magyar falu” programról. Bár mind a ketten pécsiek vagyunk, azt gondolom, nem vonhatjuk kétségbe - bocsánat, Nagy Csaba képviselő úr már nem pécsi - egymás kapcsán azt, hogy mind a ketten elkötelezettek vagyunk a kistelepülések sorsa tekintetében. Baranyaiak vagyunk, és Baranya egy speciális településrendszerű megye, amely 301 településből áll, és egészen elaprózott a településszerkezet. Itt 5 ezer főről van szó a kistelepülések összefüggésében, és tudjuk, hogy baranyai viszonylatban - de beszélhetnénk Zaláról vagy akár Borsod-Abaúj-Zemplén megyéről is - az 5 ezer fő nem hozható összefüggésbe a kistelepülésekkel. Baranyában 301 település van, és ezek közül talán hét haladja meg a lakosság tekintetében az 5 ezer főt, az összes többi ennél kisebb. A lényeg az, hogy én nagyon-nagyon egyetértek, és egyetértünk azzal, hogy óriási szükség van arra, hogy a leszakadó térségekben a kistelepüléseket támogassuk. Akkor beszélhetünk egyáltalán kiegyensúlyozott fejlődésről egy ország tekintetében, ha az kiterjed a kistelepülésekre is, ha újra meg tudjuk adni a kistelepüléseknek is, a legkisebb településeknek is a jövőt, az ő működésük, fennmaradásuk alapját. Tudjuk azt, hogy e tekintetben óriási lemaradás van ott, és nagyon rossz folyamatokat tapasztalhatunk gyakorlatilag folyamatosan a rendszerváltás óta, de nyilván azelőtt is, gyakorlatilag a hetvenes-nyolcvanas évektől kezdve. Akkor meg egy olyan szocialista elképzelés volt, hogy a kistelepüléseket nem hatékony településeknek tekintették, és nem is támogatták a
