Országgyűlési Napló - 2020. évi tavaszi ülésszak
2020. május 5. kedd - 125. szám - Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll:
2223 Az előttünk fekvő törvénymódosítási javaslatot a Fidesz-frakció támogatja, mert az nagymértékben segíti a vidéki kistelepüléseken élő polgárok önszerveződéseinek, azaz a civil szervezeteknek az erősödését. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nacsa Lőrinc tapsol.) ELNÖK: Köszönjük, képviselő úr. Most megadom a szót Nacsa Lőrincnek, a KDNP-képviselőcsoport vezérszónokának. NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Fontos témához érkeztünk, és fontos törvényjavaslat van itt előttünk. Azt gondolom, hogy a magyar emberek életminőségét javítja a szabadidő hasznos, minőségi eltöltése közösségi programok, tevékenységek keretében, amik az egyéneket összetartó, szolidáris közösséggé formálják. A társadalom közösségekből épül fel, a művészeti, sport-, tudományos, kulturális, lokálpatrióta, ifjúsági, nyugdíjas-, vallási, karitatív, hagyományőrző, kézműves, természetjáró, szociális és családi közösségek a nemzet tartóoszlopai szerte a Kárpát-medencében. A közösségek egyaránt fontosak a kistelepülések, falvak lakóinak, akik a helyi művelődési házakban is őrizni, ápolni tudják a kultúrát, a hagyományokat, és egyaránt fontos a nagyvárosok elidegenedő légkörében élők számára, biztonságot és a valahova tartozás élményét nyújtó közösségek. A közösségek tevékenységei hatékony és szervezett elvégzése érdekében szabadon hozhatnak létre valódi civil szervezeteket, egyesületeket. A civil élet Magyarországon erős, és itt most a valódi 61 ezer civil szervezetről beszélek, nem arról a pár tucat külföldről finanszírozott civil szervezetről, amelyek mindenféle politikai befolyást próbálnak szerezni a magyar közéletben társadalmi beágyazottság nélkül, hanem a 61 ezer valódi, értékteremtő civil szervezetről beszélünk most itt. A központi költségvetés is támogatja a civil szervezeteket. Örömteli, hogy immár 370 milliárd forintra nőtt az a támogatási keretösszeg, amely önkormányzati, állami vagy uniós forrásból rendelkezésre áll civil szervezeteknek. Ez korábban 114 milliárd forint volt. Azt gondolom, hogy a jelentős emelkedés is segítheti a magyarországi civil élet és a közösségek fejlesztését, építését, és ezen az úton kell továbbhaladni, hiszen a Nemzeti Együttműködési Alap keretösszege 2012-2020 között 3,4 milliárd forintról 7,7 milliárd forintra nőtt, 2021-re pedig terveink szerint még tovább, 9 milliárd fölötti összegre növekszik majd. Ezzel együtt azt látjuk, ez is egy örömteli folyamat, hogy a beérkezett pályázatok száma is évről évre növekszik, tehát a 61 ezer civil szervezetből egyre több az aktív, egyre több, amely erőt érez magában programok megvalósítására, pályázatokra, és amelyek igénylik az állam ilyenfajta segítségét. A civil szervezetekről szóló szabályozást időről időre felül kell vizsgálni, ezért rendszeres az egyeztetés a civil szervezetek képviselőivel, hiszen a mindennapi működésük gyakorlati tapasztalatai alapján szükség esetén az eljárási szabályokat is módosítani, egyszerűsíteni kell. Erről 2017 végén már egy nagyobb törvénycsomagot fogadott el az Országgyűlés a civil szervezetek eljárási szabályainak egyszerűsítésére, törvényszéki, bírósági határidők lecsökkentésére, amely időt, energiát és költségeket spórol meg a civil szervezeteknek, hiszen a civil szervezetekben Magyarországon több mint félmillió ember dolgozik önkéntesként, és nyilvánvalóan az ő életüket a közösségépítés, közösségfejlesztés kell hogy kitöltse, minél kevesebb időt kell hogy töltsenek adminisztratív tevékenységekkel. Akkor sajnálatos módon az MSZP nem támogatta ezt az egyszerűsítési javaslatot, de remélem, hogy azóta egyetértenek vele, hiszen bebizonyosult a gyakorlatban, a való életben, hogy számít a civil szervezeteknek a határidők rövidítése, az adminisztratív terhek csökkentése. A mostani módosítás célja minden esetben az egyesülési jog zavartalan gyakorlásának a biztosítása, lehetőleg a minél nagyobb mértékben. Jelen törvényjavaslat célja lehetővé tenni, hogy minél több civil szervezet minél több támogatást kapjon.
